Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KARSAI PÉTER (MDF):
2006 Az infláció 2003ig 4,7 százalékra csökkent. 2004ben a sodródó gazdaságpolitika következtében ez a tendencia me gfordult, s a tervezett 5,5 százalékkal szemben is jelentősen, 6,8 százalékra emelkedett. Az infláció növekedését több mint 2 százalékban befolyásolta az a sarc, azok a magas fogyasztási adók, amelyeket a kormány a lakosságra kivetett. Azt, hogy az infláci ó ennél nem lett magasabb, elsősorban a túl szigorú monetáris politikának, az euróval szembeni erős forintnak köszönhetjük. A miniszterelnök úr és a pénzügyminiszter úr sokszor kifogásolta a szigorú monetáris politikát. Az MDF álláspontja szerint a monetár is szigor enyhítésének egyetlen módja van, a megfelelő fiskális szigor helyreállítása. Igaz, ezzel rövid távon nem lehet népszerűséget szerezni. Az idei infláció a tervezett 4,5 százalék alatt lesz, várhatóan 3,54 százalék, 2006ban pedig a reálisnak láts zó 2 százalék valóban alacsony, talán alacsonyabb is annál, mint amit a normál növekedés és a foglalkoztatás romló helyzete megkívánna. A szocialistaszabad demokrata koalíció egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatás javítása, 400 ezer új munkahely létrehozása volt. Ez konzervatív szemmel is alapvető fontosságú célkitűzés, ezzel a Magyar Demokrata Fórum egyetért. A baj az, hogy ez a célkitűzés az elmúlt három esztendőben csak lózung volt, előrelépés sem a foglalkoztatottságban, sem az aktivitási ráta javulásában, sem a munkanélküliség csökkentésében nem történt. 2005ben a kormánynak az utóbbi nyolc év negatív rekordját sikerült a 7,2 százalékos munkanélküliséggel elérnie, ami várakozásaink szerint és a rossz foglalkoztatáspolitika következtében 2006ban 7,5 százalékra emelkedhet. A pénzügyminiszter úr a költségvetés négy prioritása között a foglalkoztatás bővítését szokta emlegetni. Sajnos, a költségvetésben ebben az irányban nem találhatunk érdemi lépéseket. A kormány ugyan több vonatkozásban könnyít ette a munkavállalást, de ezek az intézkedések összességében vegyesen ítélhetők meg, inkább zavaros, mint tiszta helyzetet teremtenek, de alapvetően a helyzet félreértését jelentik, ugyanis munkavállaló lenne, de munkahely van kevés, ezek létrehozását kell ösztönözni. A munkahelyteremtés szempontjából fontos a külföldi működő tőke megtelepedése. Ma ezen a területen a fő mozgatóerő a külföldi kis- és középvállalkozások megjelenése és termelésbővítése. Ez egyrészt kedvező a foglalkoztatás szempontjából, másré szt komoly nyomást jelent a hazai kis- és középvállalkozásokra, azok piaci helyzetére. A foglalkoztatás bővítése szempontjából a legnagyobb jelentősége a hazai kis- és középvállalkozások fejlődésének van. Az adótörvények nem a versenyképesség, nem a vállal kozások helyzetének javítását szolgálják, hanem hangulatjavító jellegűek. Ezek tehát a versenyképességükön az adóterhelés aspektusából semmit sem javítanak. A nagyobb baj az, hogy a kis- és középvállalkozások támogatását a költségvetés gyakorlatilag mellőz i. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében találunk egy 3,1 milliárdos nemzeti beruházási célelőirányzatot, amelyet valószínűleg csak a nagyobb vállalkozások tudnak megkapni, és egy 3,7 milliárd forintos kis- és középvállalkozói célelőirányzato t. Ezek még 2004ben is háromszor ekkorák voltak, és már az is jelentős csökkentés volt a korábbi évekhez képest. A kis- és középvállalatok számára nagyon fontos az egy évtizede hajtogatott, de mindig figyelmen kívül hagyott EUkonform piacvédelem. Ebben f ontos szerepe van, illetve lehet a fogyasztóvédelemnek. Ennek erősítése az egész lakosság érdeke, gondoljunk csak a paprika- vagy a felvágott- és egyéb közismert botrányokra. A 2006. évi költségvetés itt sem áll a társadalom, a vállalkozások oldalára, hisz en a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség létszáma és költségvetése 2004 óta csökken. 2004ben a felügyelőség költségvetése 2,1 milliárd forint, létszáma 195 fő, 2006ban 1,6 milliárd forint és 168 fő, közben a költségvetési támogatás 1 milliárd forintról 671 mil lióra zuhant, egyharmaddal csökkent, ami még 12 százalékos inflációt is tartalmaz. Összességében tehát a foglalkoztatás bővülése érdekében keveset kíván tenni a kormány, ezért ennek a romlására számítunk a 2006. évben. A foglalkoztatási gondok javítását cs ak a kis- és középvállalkozások erőteljesebb és sokirányú támogatásával, adminisztrációs terheinek, adóinak és
