Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BALOGH JÓZSEF (MSZP):
2007 járadékainak a csökkentésével lehetne elérni. Ez a jelenleginél intenzívebb és folyamatos szabályozási munkát kívánna meg a GKMtől. A járadékcsö kkentéshez azonban szükséges az egészségügy és a tb rendszerének ezzel párhuzamos átgondolása és a stabilitásuk biztosítása is. Mivel az ötéves adóterv ezzel nem foglalkozik érdemben, nem is értékelhetők a vonatkozó részei. Tisztelt Képviselőtársaim! Megkö szönöm a figyelmüket. Innen kezdve a folytatást, az általános kritikát a költségvetéssel kapcsolatban a soron következő fórumos képviselő fogja megadni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Balogh József, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Öné a szó, képviselő úr. (13.40) BALOGH JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2006. évi költségvetés egyik fő prioritása, hogy a lényegesen m egnövekvő EUtámogatások fogadására az országot, illetve az önkormányzatokat, a vállalkozókat felkészítsük. Ezen túlmenően a területpolitika céljai alapvetően változatlanok: a versenyképesség fokozása, javítása, illetve a területi felzárkózás elősegítése k épezi a 2006os költségvetés célját ismételten. Nos, ha átnézzük a vonatkozó vastag költségvetési számokat, akkor nagyon sokféle és bonyolult, sokszor egymást átfedő táblázatokkal van dolgunk. A lényeget bizony nem könnyű kihámozni, de úgy gondolom, aki er re nem sajnálja az időt és a fáradságot, az számos hasznos és érdekes tapasztalatot szerezhet a kormány ez irányú céljait illetően. Tény, hogy bizonyos kiadási jogcímek átcsoportosításra, átszerkesztésre kerültek, ezt részben szervezeti változások igénylik , ugyanakkor az erőforrások koncentrálása és összevonása is indokolja. Én négy rövid témát említenék az említett témakörökben: először, hogy hogyan alakulnak 2006ban az EUs támogatások, azután hogyan alakulnak a különböző állami programok, amelyek az elő bb említett célok finanszírozását hivatottak vagy megoldani, vagy kiegészíteni, illetve hogyan sikerül a pályázatokat készítőknek, önkormányzatoknak, vállalkozóknak, intézményeknek a saját forrást előteremteni, illetve milyen állami források állnak rendelk ezésre a saját forrás kiegészítésére; a negyedik elem pedig az, hogy a kormányzat milyen pénzpiaci forrásokat biztosít a pályázati programok finanszírozásának elősegítésére. Az EUs programokra rátérve én a következő összegzést tartom a legjellemzőbbnek: 2 006ban az országba közel 500 milliárd forint érkezik az EUtól, ez kétharmadával több, mint ami a 2005. évben érkezett. Ha figyelembe vesszük, hogy a következő évben, tehát 2006ban 217 milliárd forintot fizetünk be az EUba, akkor világos, hogy ez a köze l 300 milliárd forint az ország gazdagodását, gyarapodását szolgálja. Nos, az agrár- és vidékfejlesztési támogatási célokat levonva, amely jórészt költségvetésen kívül kerül folyósításra a magyar vállalkozók részére, a strukturális és kohéziós alapok címsz ó alatt összességében, és egyéb kiegészítő programokat is figyelembe véve 317 milliárd forint áll a költségvetésben rendelkezésre, döntően fejlesztési célokra. Itt két példával támasztanám alá az összeg növekvő nagyságát: az egyik, hogy a fő nyertesek az ö nkormányzatok, amelyek részére 80 százalékkal több EUs forrás áll 2006ban rendelkezésre, mint 2005ben. Ugyanakkor a jórészt központilag menedzselt operatív programokra összességében 217 milliárd forint EUs forrás áll rendelkezésre, amit ha még kiegészí tünk a 70 milliárdos állami résszel, akkor közel 300 milliárd forint az, ami az operatív programokon belül rendelkezésre áll. Ismert, hogy itt öt főprogram meghirdetéséről, finanszírozásáról, megvalósításáról van szó. A legnagyobb arányban, több mint egyha rmadában a humán erőforrás operatív program kerül finanszírozásra, döntően képzési, foglalkoztatási és szociális célokra. A második legnagyobb tételt a gazdasági versenyképességet elősegítő programok jelentik, ez körülbelül az operatív programok
