Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
1928 képest változtak a magyar béradatok, reálbéremelkedés tekintetében is 29,5 százalékos mértékben, és a nyugdíjak tekintetében is . Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a jogalkotói szándék vagy a jogszabályelőkészítők szándéka és a törvényjavaslat szövege szerint is nem a kormány dönt a minimálbér összegéről, ha nincs egyezség az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, neki passzív a szerepe, ő csak kihirdeti a KSH által megadott minimálbért akkor is, ha nincs egyezség. Tehát nincs szó arról, hogy a kormánynak bármifajta hatáskört szeretne vindikálni a törvényjavaslat, sőt kifejezetten nem kíván a kormánynak hatáskört megállapítani, hanem vagy az Országos Érdekegyeztető Tanács, vagy az objektív számadatok. Ebben különbözik, valóban, az OrbánTorgyánkormány időszakától, amikor a kormány vette magához a jogot, és egyoldalúan döntött a szociális partnerek ellenvéleménye ellenére. Ez a különbség. Tehát nincs joga a kormánynak. Ha e tekintetben pontatlan lenne a szöveg, én kész vagyok bármilyen módosító indítványt elfogadni, mert az a szándékunk, hogy ne legyen a kormánynak ilyen típusú hatásköre a jövőben. Béki Gabriella említette, hogy ha van egy törvényben rögzített alsó széle a dolognak, akkor mi a fenétől lesz magasabb összegben megállapodás. Ez is egy nézőpont. De van egy másik nézőpont is, nevezetesen, hogy ha nincs megállapodás, akkor a jelenlegi szabályozás szerint ugyanaz az össz eg marad a minimálbér a következő esztendőben is, mint az előző évben volt. Tehát a veszélye a “nincs megállapodás”nak ma sokkal nagyobb, hogy nem emelkedik a minimálbér. A mi szabályozásunk szerint annyira mindenképpen emelkedne, amennyire a létminimum e melkedett. Ez a különbség a jelenlegi helyzet és az új szabályozás között. Hogy hiteles is legyen a kormányzati javaslat, arra vonatkozóan pedig azt tudom mondani, hogy mi nem a most kiszámított 61 700 forintos minimálbérre tettünk 2006ra javaslatot, tehá t a törvényszöveg szerintire, hanem 63 ezerre, és hogy ez nemcsak duma, hanem konkrét cselekvés is és szándék is, azt a jelen már nem levő Pettkó András képviselő úrnak mondom, majd a jegyzőkönyvben elolvashatja. (Pettkó András a jegyzői székből felállva j elzi, hogy jelen van.) Ja, hogy ott fönn van, bocsánat, mint jegyző van jelen. Akkor neki mondom, ő fölvetette, hogy az adójóváírás mértéke hogyan alakul: bizonyára megnézte az adótörvényeket, és a személyijövedelemadótörvényben látja, hogy végig 63 ezer forintnak megfelelő adójóváírásra tettünk javaslatot. Többen felvetették, hogy túl differenciált a bírság a munkaügyi ellenőrzési törvényben a javaslatunk szerint. Bármi meglepő, ezt a túldifferenciált skálát a munkáltatók javasolták, ugyanis az utolsó pil lanatig tárgyaltunk azért, hogy egyetértés legyen a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szövegében, és én kértem külön, hogy még folytassunk tárgyalást épp a büntetési tarifarendszerről, hogy ne szubjektív legyen, hanem ügycsoportokhoz kapcsolódjon, hogy megfeleljen a munkáltatói gondolkodásnak is, ezért lett ilyen túlcizellált. Hogy végül mégsem értettek egyet a munkáltatók, az az összegszerűség miatt volt, ők nem fogadták el, hogy 6 millióról 20 millió forintra nőtt a felső határ. Itt jegyzem meg, hogy én értem, hogy ezt néhányan sokallják, de Kocsis Róbertnek mondanám - jól körbenézek, hogy itt vane, de ő tényleg nincs már itt , hogy bízom benne, hogy ő nem a feketefoglalkoztatókat védi azzal, hogy itt sokallja a bírságot, és mindenek urának véli felf edezni a törvényjavaslatban a munkaügyi ellenőröket. (19.20) Az a helyzet, hölgyeim és uraim, a tapasztalatunk az, hogy beárazták a bírságot a vállalkozások számos helyen. A 6 milliós bírsá g azt jelentette, hogy egy nagyobb építkezés vagy egy nagyobb kereskedelmi lánc berakta az árkalkulációba, nem volt egyáltalán semmilyen elrettentő hatása, a kisebb összegűeknek meg főleg nem. Ez a nagyságrend már olyan, amit, azt gondoljuk, nem lehet simá n berakni az árkalkulációba, ami már valóban elrettentő. És hogy ha abban egyetértünk, remélem, talán Kocsis Róbert is egyetért, hogy mégiscsak tartsuk természetesnek a jogkövetést, mégiscsak tartsuk a szabályos foglalkoztatást etalonnak, és onnan kezdve n ézzük, hogy ki miért kap
