Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
1927 munkaügyi ellenőrzés finanszírozásának kérdését, és javaslatot teszünk arra, hogy 2007. január 1jétől ne ez a szakmailag vitatható finanszírozási modell érvényesüljön. Magam is fontosnak tartom, hogy véletlenül se vetődjék fel a direkt érdekeltség a munk aügyi ellenőrzés működésénél. A diplomás minimálbér miért különbözik a közszférában, mint a versenyszférában. Nem különbözik, képviselő asszony, csak nem olvassuk pontosan a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat azt mondja, hogy a 110 és 120 százalékos mini mális bér megállapítása egy minimum szám, ennél kevesebb nem lehet. De az is ott van, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács állapodik meg erről a szorzóról. Az is az Országos Érdekegyeztető Tanács hatásköre. És akkor itt kitérnék arra a több szempontból é rintett problémára, hogy ez szűkíti vagy bővíti az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörét. Először is nem változtatja meg a tekintetben, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kell megállapodni a minimálbér összegéről. Ez a szabály, amit mi hoztunk v issza a törvénybe, szeretném még egyszer mondani, ez a szabály nem sérül. Béki Gabriella említette, hogy kontingenst vagy sávot kéne meghatározni. Ez megítélésem szerint még inkább szűkítené az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörét, mert most azzal, ho gy azt mondjuk, hogy a minimálbér nem lehet kisebb, mint a legutoljára közzétett egyszemélyes háztartás létminimuma, azzal a sáv egyik felét fogalmaztuk meg, és fölfelé teljesen nyitva hagytuk. Ha a képviselő asszony javaslatát elfogadnánk, akkor fölülről is zárnánk a vita lehetőségét és a megegyezés lehetőségét, ami szerintem nem volna helyes. Hasonlóképpen kinyitottuk a középfokú végzettség, diplomás végzettség szorzószáma tekintetében az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörét. Magam is azt gondolom, h ogy szégyen lenne, ha egy diplomás csak 1,2szeresét keresné a maga felelősségteljes állásában, mondjuk, egy segédmunkás fizetésének. Nincs is így. Valójában nincs is így. Mi szívesen állapodnánk meg nagyobb szorzószámban. Messze egyetértek. Azt mondjuk, h ogy a törvény a minimumát, a különbség minimumát állapítsa meg, és innentől bízza a szociális partnerekre a megállapodás lehetőségét. Most akkor megkérdezem: hogyan legyen, képviselő úr? Mert egyszer azt mondja, hogy nem jók ezek a szorzószámok, egyszer me g azt mondja, hogy ne szűkítsük az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörét. Valamelyik mellett dönteni kell! Én azt gondolom, nagyon helyes, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörét óvjuk, védjük, magam is tisztelem, és magam is óvom és védem, é s azt gondolom, hogy ezt meg kell tartani. Ezért nem feltétlenül a törvényi szorzószámokat kell változtatni, hanem az ő hatáskörét kell megteremteni. Ezért nyugodtan lehet olyan mértékű a versenyszférában is a diplomás minimálbér, mint a közszférában. A kö zszférában könnyebb volt, mert megállapodtak munkavállalók, munkáltatók, és így dőlt el a bértáblában, illetve a bértarifarendszerben. Ez a lehetőség most is megadatik a mi javaslatunk szerint a versenyszférában is. Ráadásul, ha megnézzük a béradatokat, ak kor azt látjuk, hogy a versenyszféra diplomás fizetései messze magasabbak, mint a közszféra diplomás fizetései, nyugodtan meg lehetne tenni, hogy magasabb összegben állapodnak meg a felek. A sajtóban is sok hivatkozás van rá, a foglalkoztatási bizottság vi tában nem részt vevő elnöke még nyilatkozott is arra vonatkozóan, hogy milyen bérhelyzetben vagyunk az Európai Unióval összefüggésben. Ami a minimálbér nettó tartalmát illeti, és az átlagos bér nettó tartalmát illeti, nem vagyunk a méltányos bér 60 százalé kos sávjában, ez kétségtelenül így van, viszont ha az európai uniós összefüggéseket nézzük, akkor nagyjából a középmezőnyben vagyunk. Vannak országok, amelyek közelebb vannak a 60 százalékhoz, és vannak országok, amelyek lényegesen jobban le vannak maradva , mint mi, és azt kell mondjam, hogy Luxemburg kivételével, ha jól emlékszem, nincs olyan ország, amely a 60 százalékot meghaladná, úgyhogy valódi célkitűzés ez minden európai uniós tagállamnak. Viszont azok az adatok, amelyek a bérösszehasonlításról szól tak a sajtóban, arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy azok 2002es adatok, úgyhogy az önök hagyatékát tartalmazzák, ehhez
