Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
1926 választottuk, pontosan azért, hogy a munkavállalóknál több pénz maradjon, valamint azért, hogy a munkáltatóknak a minimálbéremelkedés ne legyen nagyobb teher. Ezért választottuk azt, hogy adómentessé tettük, így a nettó tartalma lényegesen magasabb lehetett. Ezt az utat járjuk közösen a m unkáltatókkal és a munkavállalókkal azóta is, közösen megállapodva a minimálbér összegéről. Egyébként pedig, ha ennyire rossz a képviselő asszony emlékezete a tekintetben, hogy mikor volt magasabb adó- és járulékteher, 19982002 között vagy 20022006 közöt t, akkor be fogom mutatni, át fogom adni önnek azokat az adatokat, grafikonokat, számításokat, számokat, amelyek tényszerűen igazolják, hogy az önök időszakában lényegesen magasabb volt az adó- és járulékteher, most pedig lényegesen kisebb, és ez igaz a mi nimálbér tekintetében is. Ami a pályázatokkal való kompenzálást illeti: önök 2002ben 15 milliárd forintot vontak ki a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből, és ebből pályázat útján támogattak néhány vállalkozást és néhány egyéni vállalkozót, az ért, mert egyoldalúan megemelték a minimálbért. Nekünk az első dolgunk az volt augusztusban, hogy 5 milliárd forinttal visszapótoljuk az aktív eszközök forrását, mert önök teljesen felélték ezzel a megoldással. Mi nem a pályázat útján vagyunk, ahol szubjek tív alapon el lehet dönteni, hogy kinek adok meg kinek nem adok, aki közel áll, annak adok, aki meg nem áll közel, annak nem adok, hanem mi a normatív megoldásokban gondolkodunk, normatív járulékkedvezményekben, normatív kedvezményes eljárásokban. Ilyeneke t tettünk az asztalra. Igen sajnálom, hogy nem támogatták szavazatukkal sem a január 1jével hatályos ilyen megoldásokat, sem pedig az október 1jei Startprogramot, pedig ez kiszűri azt a szubjektivitást, amit önök persze nagyon szerettek, én meg azt gond olom, hogy ez hiba, nem jó erre a terepre bevinni a szubjektivitást és a politikát. Ami az ágazatok helyzetét illeti: emlékeztetném önöket arra, meglehetősen sok elemzés jelent meg arra vonatkozóan, hogy a textil, bőr- és cipőipar, a mezőgazdaság esetében a foglalkoztatás mitől csökkent 20012002ben, és mi tett jót az ágazatoknak és mi nem. Ezeket én nem idézném, de gondolom, önök is olvassák azt, amik tényszerűen igazolják, hogy a minimálbér egyoldalú drasztikus emelése és a forint irreális erősítése jel entette ezeknek az ágazatoknak a végét. Az első felét önök csinálták, a másik felét meg kérdezzék meg Járai Zsigmondtól, hogy miért csinálta, amikor semmi ok nem volt rá, hogy ilyen módon alakuljanak a kamatok, és ilyen módon alakuljon az árfolyam. Egyetér tek mindazokkal, akik azt mondják, hogy csökkenteni kell az adó- és járulékterheket, de ismételten csak azt szeretném kérdezni, hogy akkor miért nem csinálták, képviselő asszony, képviselő urak, miért nem tetszettek megtenni, volt rá négy esztendejük. Mi 2 002 óta folyamatosan csökkentjük az adó- és járulékterheket, az összterhelést, nem egyes elemeit, az egészet, úgy, ahogy van, a teljes terhelést. És letettük előre öt évre, hogy hogyan gondolkodunk erről. Lehet persze olyan javaslatokat megfogalmazni, amel yek alapján lényegében nulla adót és nulla járulékot kelljen fizetni, látom, hogy van önökben ilyen típusú hajlandóság, hiszen ennél népszerűbb javaslatokat nem is lehet már tenni, de akkor majd tessenek azt is hozzátenni, hogy lesze oktatás, lesze egész ségügy, lesze munkanélküliellátás meg hasonlók, mert egyébként a nulla adótartalom mögött nyilván a nulla állami szolgáltatás van. Ezt nyilván hozzá kellene majd tenni. (19.10) Szeretném eloszlatni azt a félreértést, amely szerint a munkaügyi ellenőrökne k direkt érdekeltsége lenne a bevételteremtésben. Az, hogy a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozódik nagy részben a munkaügyi ellenőrzési szervezet, ez folyamatosan elég régóta így alakult, magam sem tartom szerencsésnek, hozzáteszem, szakmailag kifejezette n rossznak tartom, ezt a helyzetet így örököltük. A mostani összegszerűségben a jelentős változás abból adódik, hogy száz fővel növeltük a munkaügyi ellenőrök létszámát, a 170 fős állományt száz fővel, tehát meglehetősen nagymértékű létszámnövelést hajtott unk végre. Ennek forrásaként most a Munkaerőpiaci Alapot tudtuk megjelölni. Szeretném ugyanakkor arról tájékoztatni a jelenlevőket, hogy a törvényjavaslat vitájakor megállapodtunk a munkáltatókkal és a munkavállalókkal, hogy 2006. június 30áig átnézzük a
