Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
1924 Ami az Országos Érdekegyeztető Tanácsra való érzékenységét illeti az ellenzéki képviselőtársaknak: szeretném, ha elővennék a tükrüket akár a retikülből, akár otthon a borotválkozótükröt, és belenéznének, és egy kicsit pironkodnának a megjegyzéseike n. Mert önök voltak, akik az előző kormányzati ciklus idején, ’98 és 2002 között megvonták az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörét a minimálbér megállapításában, tényszerűen kivették a munka törvénykönyvéből azt a passzust, ami az Országos Érdekegyezt ető Tanács hatáskörét tartalmazta volna. Ezt mi tettük vissza 2002ben. Erre szeretném önöket emlékeztetni, mielőtt még ilyen nagyon vehemensen az Országos Érdekegyeztető Tanács érdekében úgy lépnének fel, mint akik ezt komolyan gondolják. Önöknek volt mód juk komolyan gondolni 2002ig, és azt cselekedték, amit cselekedtek. Vállalják, álljanak fel, és mondják el, hogy önök nem gondolják ezt komolyan, csak aktuálisan gondolják, hogy ezzel jól lehet szerepelni, mert most éppen a szél erről fúj, és a szélkakasn ak erre kell beállnia! Önök valóságosan pontosan az ellenkezőjét cselekedték, megszavazták a cselédtörvényt 2001ben, ami homlokegyenest más, mint amit 2002ben vissza kellett korrigálnunk, ami nem munkavállalóbarát volt, ami fittyet hányt az országos érd ekegyeztetésre, fittyet hányt a szakszervezetek jogosultságaira. Kivették a kollektív szerződéskötés jogát a szakszervezetektől, áttelepítették az üzemi tanácsokra, hogy a kegyelt, nem a munkavállalók szervezeteként felálló szervezetek köthessenek kollektí v szerződést. Hányat mondjak még olyat, ami teljesen más döntésük volt, mint amiről most itt beszélnek? Azt javasolnám, egy kicsit többet a tükörbe nézni, kicsit többet emlékezni, és egy kicsit visszafogottabbnak lenni a véleményekben, annak érdekében, hog y hiteles legyen az, amit mondanak. Latorcai képviselő úr vetette fel, de többen érintették, hogy van ez a bizonyos kivételszabály a megváltozott munkaképességűek, pályakezdők esetében. Való igaz, ez a törvényben, amióta minimálbér van, benne van. Az ok, a mi miatt benne van - ennek én is utánanéztem , az, hogy a példálózó felsorolás olyan példákat használ, amelynél esetleg feltételezhető, hogy nem százszázalékos teljesítményt fognak produkálni, vagy mert nincs munkatapasztalatuk, vagy mert olyan a helyzetü k, hogy nem tudják ezt megtenni. Ezért használták a kivétel lehetőségét a korábbi szabályozók. Volt korábban kivétel minimálbérmegállapításnál ágazat tekintetében, de ez is inkább csak az volt, hogy milyen időpontban lépjen hatályba egy minimálbérszabály ozás. A mezőgazdaság kapott olykor negyedév, olykor félév laufot - pestiesen szólva - arra, hogy az adott évi minimálbérszabályozást alkalmazza. Magam nem éltem a szabállyal és elődeim sem, én is úgy gondolom, hogy üres szabályozásról van szó . De azért megfontolásra szeretném ajánlani azt, hogy most, amikor már 33 darab ágazati párbeszédbizottság létrejött, amikor létező fórumokról van szó, és amikor pontosan ágazati hatások is nagyon fontosak a minimálbér megállapításánál, akkor lehet, hogy é rdemes fenntartani egyfajta kivétel lehetőségét, mégpedig nem ilyen példálózó felsorolással, ahogy most van, és nem ezekre a társadalmi csoportokra nézve, hanem esetleg az ágazati párbeszédbizottságok hatáskörében vagy az OÉT hatáskörében és bizonyos ágaza tok tekintetében. Én ezt nem zárnám ki, érdemes lenne legalábbis megfontolni, és egy szakmai vitában tisztázni ennek a lehetőségét. Ami a vitatott ügyekben az Országos Érdekegyeztető Tanács véleményét illeti - itt szeretnék egy pillanatra előreszaladni Csá ky András képviselő úr hozzászólására reagálva. (19.00) Nem vitatom, hogy hiba történt az Országgyűlésnek átadott iromány szövegezésében, technikai hiba. Tudniuk kell, hogy ennek a törvényjavaslatnak a szövege az elmúlt másfél esztendőben körülbelül harmin cnyolcszor változott. Az általános indoklás akkor elkészült, abban a reményben, hogy megállapodás jön létre az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munka törvénykönyve szabályzásáról, tekintettel arra, hogy ebben a kormányzati ciklusban mindig úgy terjeszte ttük elő a munka törvénykönyvét, hogy amögött egyetértés volt, megállapodás volt az Országos
