Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1912 mondani, hogy a bírói gyakorlatban kiterjesztően értelmezik a példálódzó jelle gű felsorolást, ami azt jelenti, hogy valóban, én elfogadom, amit Gúr úr is mondott, hogy eddig ez nem volt használva, de a bírói gyakorlat abszolút kiterjesztően értelmezi. Ez tehát azt jelenti, hogy példálódzó felsorolás van, amiből kifolyólag nem zárja ki, hogy más köröket is bevonjon, azaz a formállogika szabályai alapján ez elvileg feltételezi, és lehetővé tenné azt, hogy más esetekben is megállapítsák, azaz más személyi körökre is kiterjesszék ezt a szabályozást. Az egy nagyon helyes gondolatmenet, ho gy eddig nem történt meg, de én azt gondolom, hogy pontosan, ahogy itt a baloldali kormányzat számtalan alkalommal elmondta, hogy kisebb állam, akkor tegyük ki, én azt gondolom, hogy akkor vegyük ki ezt a szabályozást. A másik észrevétel, ami szintén helyt álló, és szerintem javasolható és elfogadható észrevétele a képviselő asszonynak, ez pedig az, hogy valóban, ez a bizottság bizottsága. Ha cinikus lennék, azt mondhatnánk, és tényleg nem szeretném a vörös posztót lengetni, de tény és való, hogy az Országgy űlésnek is hatástanulmányok alapján kellene a döntéseit meghozni, tehát az 1978. évi XI. törvény írja elő azt, hogy milyen hatástanulmányokkal kell kiegészíteni azt, hogy egy törvényi szabályozást megalapozottan tudjunk meghozni. Én azt gondolom, hogy való ban célszerű lett volna; sajnos számos esetben, mind a bírságok mértékére, esetszámára nem kaptunk anyagokat - ez biztos, hogy célszerű lett volna. Így ilyen értelemben akkor legalább lesz egy bizottság, amelyik, bár igaz, hogy egy másik bizottság szinte m ajdnem teljes lefedéséből jön létre, de akkor ők - talán itt most még megvan annak a lehetősége, hogy új seprű jól seper - megkapják a teljes anyagot, ha már mi nem kaptuk meg. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Béki Gabriella képviselő asszonyna k adom meg a szót, kettő percre, SZDSZ. (18.00) BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Egy javaslattal szeretnék élni. Fenntartva azt az álláspontomat, hogy a munkavállalói oldal vélhetőleg azért nem támogatja az itt leírt szabályozást, mert úgy vélik, hogy megköti a kezüket, és nem tudnak eredményesek lenni az Érdekegyeztető Tanácsban a tárgyalások során, azt gondolom, ezt a dilemmát úgy lehetne megoldani, hogy a törvény egy intervallumban határozza meg a minimumot. Erre pe dig azért is komoly a lehetőség, hiszen a létminimumszámítások eleve differenciáltak; meglehetősen széles a skálájuk. Én kiemeltem, hogy itt az egyfős aktív korú háztartásra számított létminimumról van szó. Ennél lényegesen magasabb az a létminimum, amit mondjuk, egy családos ember számára számít ki a KSH. Tehát azt gondolom, hogy ezt a problémát nagyon jól kezelné, ha a törvény maga intervallumban próbálná meg belőni a minimálbér összegét, és megnyílna az érdemi tárgyalásra az Érdekegyeztető Tanácsban a l ehetőség. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Három apró dolog a kiterjesztés tekintetében. Nincs köz öttünk nézetbeli különbség. Én is azt mondtam, azt kell tenni, amit Béki Gabriella képviselő asszony mondott, és ezt tettük mi egy módosítóval. A dolog másik része, ami a létminimumhoz való kötést és az abban való gondolkodást érinti. Lehet, hogy nem értet tem, akkor elnézést kérek érte, de én úgy gondolom, ha olyan családokban,
