Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1913 ahol mondjuk, van két gyerek és van két kereső, a létminimum megállapítását tesszük meg, akkor az kisebb, mint egy olyan családban, ahol nincs gyerek és egy kereső van. Lehet, hogy a z én logikám nem jó, de az én emlékképeim úgy mutatkoznak meg, úgy köszönnek vissza, hogy minél kevesebben vannak egy családon belül, nyilván egy fenntartóhoz hozzáillesztetten, a költségek megoszlása egy főre vetítetten annál magasabb, tehát a fenntartási költségek is annál magasabbak. Lehet, hogy pontosítani kell ezeket a gondolatokat az én agyamban is. (Béki Gabriella jelzésére:) Persze, én az egykeresős, gyermek nélküli családokról beszéltem akkor, amikor a létminimumhoz való kötöttséget mondtam, és az én emlékképeim szerint az a legmagasabb létminimumértékek közé tartozik, tehát a legkedvezőbb a munkavállaló számára. A harmadik dolog pedig az, ami egy ilyen félő intelem gondolata kapcsán vetődött fel még az előző körben Bernáth Ildikó részéről, hogy a munkaügyi ellenőrzés kapcsán háromszoros bírságbevétel van előirányozva, és hogy akkor ez a bevételi előirányzat valamilyen értelemben pályát rajzol. Persze, a bírságtételek nagyságrendjénél is 6 millió volt a legmagasabb - 20 millió forintra emelkedhet. I lyen értelemben nyilván magasabb bevételre lehet számítani, főleg akkor, ha a feketefoglalkoztatás tekintetében gondolkodunk, és a bírság kiszabásának többségét e vonatkozásban irányozzuk elő. S még egyetlenegy mondat, elnök úr - de majd egy következő kétp ercesben. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, MDF, tízperces időkeretben. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő munka törvé nykönyve módosítását tartalmazó törvényjavaslat általános indoklása azt mondja, hogy a jogalkalmazási gyakorlat tapasztalataiból leszűrt tanulságok alapján készített módosító javaslatokat tartalmazza a törvénymódosítás, és hogy az Országos Érdekegyeztető T anácsban született megállapodás alapján. Az már önmagában furcsa, hogy egy ilyen fontos törvény, mint a munka törvénykönyve módosítását célzó, 29 paragrafusból álló törvényjavaslat általános indoklása még három sort sem tesz ki. Az pedig egyenesen példátla n, hogy ez az alig három sor alapvetően félrevezeti a parlamentet, ugyanis itt már elhangzott az, és a miniszter úr is próbálta az expozéjában elmondani ezt a szerintem a politikai mélyponthoz tartozó tényt, hogy a kormány az ön ellenjegyzésével, miniszter úr, én nagyon nem szeretem a sarkos kifejezéseket, de hazudott. Hazudott. Ön most nógatja a fejét, és azt mondja, hogy na és, erre volt már példa a magyar politikatörténetben. Tudnék önnek a Lajtától nyugatra számtalan példát hozni, hogy egy ilyen egyszer ű esetben az, hogy miniszterek buktak meg, az a minimum, de kormányok buktak meg; sőt az, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke hazudott, az majdnem az állásába került - ezt zárójelben tettem hozzá. Elmegyünk mellette. Egyedül Béki Gabriella volt, illet ve a bizottsági ismertetések kapcsán, felháborító és példátlan megítélésem szerint. (Sic!) Önmagában ez a tény indokolná, hogy vonja vissza, miniszter úr, pláne, ha folynak a tárgyalások, és pénteken újabb kör van, próbáljon megegyezni, és kö vesse meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, mert nemcsak a parlamentnek hazudott, hanem az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, és ha meg tudtak állapodni, akkor hozza vissza. De néhány pontra azért hadd térjünk ki! Nem véletlen, hogy az Országos Érdekegy eztető Tanács nem fogadta el a javaslatot. A 3. § lényegében az egyetértési jogát szűkíti az új szabályozás szerint számított mértéknél magasabb összegű minimálbérmegállapítás esetére. Az automatizmusként bevezetni szándékolt minimálbérnövekedésnek ugyan is több olyan összetevője van, amelynek érvényre juttatásához a társadalmi kontroll, a megegyezés feltétlenül indokolt és szükséges lenne. Nem támogatható tehát azon kormányzati törekvés, amelynek eredményeként társadalmi kontroll
