Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1897 vagy f eketén, munkaszerződés nélkül felvett munkavállalót kölcsönöz, a kölcsönvevőt kell munkáltatónak tekinteni, így meg is bírságolható. A másik alapvető szempontunk az volt, hogy a kölcsönzés átmeneti jellegét erőteljesebben érvényesítsük a szabályozásban, mi vel ez az a pont, ahol ez a nem tipikus foglalkoztatási forma markánsan eltér a klasszikus munkaviszonytól. A törvényjavaslat célja megakadályozni, hogy munkaerőkölcsönző társaságok alapításával a cégek foglalkoztatottjaikat abba kiszervezzék, majd tartós an visszakölcsönözzék őket, megspórolva jó néhány, a munka törvénykönyve alapján járó juttatást. Ezen túlmenően az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét is következetesen érvényesíteni kívánjuk a tartós, legalább egyéves kölcsönzés esetében. Hosszú vita zajlo tt a munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatos szabályokról; a munkavállalók végül is egyetértettek a benyújtott javaslattal, a munkáltatók nem támogatták ezeket a változtatásokat. A száz lépés program vállalta azon korlátok lebontását is, amelyek a gyermeknevelé si támogatásokban részesülőknél ma akadályozzák a legális munkavégzést. (16.40) Ezt a célkitűzést elsősorban nem a munkajogi szabályozás valósítja meg, de azt is érinti. Javasoljuk, hogy a munkavállaló a jövőben ne csupán a gyes, gyed miatti fizetés nélkül i szabadsághoz kötődően álljon felmondási tilalom alatt, hanem akkor is, ha dolgozik, és ezeket az ellátásokat igénybe veszi. A benyújtott javaslattal mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal egyetértett. A javaslatunk új elvi alapokra helyezi a mini málbér szabályozását. Olyan mechanizmus bevezetésére teszünk indítványt, amely a minimálbér automatikus emelkedését biztosítja a legutolsó, nyilvánosságra hozott létminimumhoz kapcsolódóan, ugyanakkor annak mértékét meghaladóan teret enged az Országos Érde kegyeztető Tanácsban részt vevő munkáltatói és munkavállalói oldalak megállapodásának is. Tizenöt év után meggyőződésünk, hogy itt az ideje, hogy a minimálbér összegének megállapítása végre a létminimumhoz kapcsolódjon. Új elem a javaslatban, hogy a közép- és felsőfokú végzettséget igénylő munkakört betöltő munkavállalókat a jövőben legalább a minimálbér 110, illetve 120 százalékának megfelelő garantált bérminimumok illethessék meg. A tényleges eltérésről javaslatunk szerint az Országos Érdekegyeztető Tanác sban állapodnának meg a felek. Szeretném felhívni arra képviselőtársaim figyelmét, hogy a minimálbérre vonatkozó szabályozási javaslatunkról jelenleg zajlik még a vita az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében. A jelenlegi, eddig elhangzott álláspontok s zerint a munkáltatók a javaslatnak sem a létminimumhoz való kapcsolását, sem pedig a - leegyszerűsítve fogalmazom - háromfokozatú minimálbér bevezetését nem támogatják. A munkavállalói oldalon nincs egységes oldalálláspont, de arra szeretném felhívni a fig yelmet, hogy mind a létminimumhoz kapcsolás, mind pedig a végzettséget illető különbségtételre vonatkozó javaslatunk korábban sokszor hangoztatott szakszervezeti, munkavállalói indítványra, javaslatra született. Tisztelt Országgyűlés! A munkaügyi ellenőrzé sről szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat elsődleges célja a munkaügyi ellenőrzés jogkörének kiszélesítése annak érdekében, hogy a munkaügyi felügyelők a foglalkoztatók által a munkavállalók sérelmére elkövetett jogsértéseket szélesebb körb en vizsgálhassák, és növekvő intézkedési lehetőségeket magában foglaló, nagyobb eszköztárral léphessenek fel a jogsértésekkel szemben. A szociális partnerek által megfogalmazott fő cél az volt, hogy a munkaügyi felügyelők által alkalmazható, illetve javaso lható szankció egyértelmű, egységesen szabályozott és megfelelően differenciált legyen. Ennek megfelelően a munkaügyi bírság kiszabására már abban az esetben is sor kerülhet javaslatunk szerint, ha a munkaügyi szabály megsértése csupán egy munkavállalót ér int, azonban a jogsértés súlyos. A bírságtételek mértékét az arányosság és a fokozatosság elvének megfelelően alakítottuk ki. Ezen belül figyelembe vettük, hogy a jogsértést első alkalommal, vagy a korábbi három éven belül
