Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1896 csoport keretében , másfelől pedig lehetővé tettük, hogy a munkavállalói, illetve a munkáltatói korrekciós javaslatokat összegyűjtendő, összeálljon egy csomag a munka törvénykönyve módosítására. Az elmúlt esztendőben, illetve idén több mint kétszáz mó dosító javaslatot vitattak meg a felek, számos alkalommal az Országos Érdekegyeztető Tanács illetékes bizottságaiban. Igen sok módosító indítványt, javaslatot félre kellett tenni a viták eredményeként, egyrészt mert ellentétes szabályozási igény jelent meg munkáltatói, munkavállalói oldalról - jelentős nézeteltérés volt bizonyos kérdésekben, nem sikerült ezekben megállapodásra jutni , másrészt pedig közös megegyezéssel azokat a módosító indítványokat, amelyek a munka törvénykönyve átfogó, koncepcionális fe lülvizsgálatát érintették, kölcsönösen félretettük. Ezen előkészítő munkához kapcsolódott a kormány száz lépés programja, melynek keretében a kormány célul tűzte ki, hogy korábbi szakszervezeti javaslatra a minimálbérszabályozás garanciajellegét erősítsük , másfelől pedig a munkaerőkölcsönzés terén pontosítsuk a szabályokat, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a korábbi, nem pontos, nem tökéletes, nem a mindennapi helyzetre modellezett szabályozás miatt disszonáns jelenségek, visszaélések is tapasztalható ak voltak. Harmadrészt pedig célul tűztük ki közösen a munkaerőpiac tisztítását, a legális, bejelentett foglalkoztatás erősítését, az illegális, be nem jelentett, fekete, szürkefoglalkoztatás háttérbe szorítását. A kormány éppen ezért a javaslatokat alapv etően a munkavállalók érdekében, a munkavállalók biztonsága, jogaik érvényesítése érdekében teszi meg, és az asztalra tett javaslatok az előtörténet alapján, azt gondolom, önök számára is nyilvánvaló, zömében szakszervezeti javaslatok. Ugyanakkor, pontosít va a törvényjavaslathoz benyújtott indokolást, kötelességem arról tájékoztatni az Országgyűlést, hogy nem minden javaslatunk bírja az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértését. Különösen nagy vita három ügyben, három szabályozási körben bontakozott ki: e gyrészt a kölcsönzés környékén, másrészt a minimálbérszabályozás új konstrukciója mentén, harmadrészt pedig a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításában. Úgy gondoljuk, hogy a vita alapján önök elé tárva majd a munkáltatói és munkavállalói vélemé nyeket is az egyes vitatott kérdésekben, az Országgyűlés van olyan helyzetben, hogy eldönthesse, milyen irányú módosításokat támogat mind a munka törvénykönyvében, mind a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben. A munka törvénykönyvének módosítására benyú jtott törvényjavaslatban a kormány kiemelten kezelte a foglalkoztatás rugalmasságának kérdését és a munkavállalókat védő garanciák összehangolását. Ilyen javaslat például a munkavállalók biztonságának erősítése, ennek keretében garanciák teremtése abból a célból, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után. A javaslat abból indul ki, hogy a helyesen megállapított normát a munkavállalók átlagosa n száz százalékra teljesítik, ezért ha a munkavállalók átlagos teljesítménye száz százalék alatti, akkor minden egyes munkavállaló teljesítményét javaslatunk szerint arányosan korrigálni kell, úgy, hogy az átlag éppen száz százalék legyen. A munkabért a ko rrigált teljesítmény alapján kell fizetni. A javaslat nagy vitát váltott ki az Országos Érdekegyeztető Tanácsban: a munkáltatók nem támogattak egy ilyen típusú garanciarendszert, a munkavállalók pedig egy ennél erősebb, a garantált minimálbér bevezetését t artották volna szükségesnek. A vita alapján úgy ítéltük meg, ez a megoldás biztosíthatja, hogy normarendszerek igazításával a munkáltatók ne tudják kijátszani a minimálbérfizetési kötelezettségüket, másfelől pedig igyekeztünk, hogy ne legyen a szabályozás teljesítményvisszatartó hatású, hiszen a garantált személyi minimálbér bevezetése azzal a veszéllyel járhat, hogy a munkateljesítmények visszaesnek, mivel nincs motiváció, nincs érdekeltség, így meg tud maradni a teljesítmények szerinti egyéni differenci ált kifizetés a vállalkozásoknál. A kormány véleménye szerint módosítani kell a munkaerőkölcsönzés szabályait is, annak érdekében, hogy a foglalkoztatási forma választása ne nyisson kaput a közterhek megfizetésének elkerülése előtt, és ne legyen eszközkén t felhasználható a fekete, illetve szürkemunkavégzésre. A foglalkoztatás kifehérítése érdekében olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek növelik a kölcsönvevő felelősségét. Abban az esetben ugyanis, ha nem regisztrált kölcsönbeadóval szerződik,
