Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz):
1869 Úgy gondolom, hogy erre a törvényre szükség van, úgy gondolom, hogy ezt a törvényt jó időben, talán egy icikétpicikét késve, de mégis jó id őben terjesztette a kormány a parlament elé, 2006tól jó, hogy ez a hivatal működni fog, és azt hisszük, azt reméljük, hogy viszonylag kevés dolguk lesz, hiszen az igazságszolgáltatásban például a polgári jogi igény érvényesítése az eddigieknél hatékonyabb an fog működni. Ez persze egy illuzórikus felvetés, amit elmondtam, de természetesen innen is kell sugallni, hogy a jelenleg hatályos törvényeket, jogszabályokat mindenkinek be kell tartani, és mindenkinek be kell tartatnia. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Min denkinek mondom innen a pulpitusról is, hogy sajnálatos módon az úgynevezett lakásmaffiatevékenység legtöbb áldozata kívül esik az áldozatvédelmi törvényen, tekintettel arra, hogy időben a büntetőeljárás az általuk sérelmezett ügyben nem indult meg, beáll t az elévülés, vagy egyszerűen csak akkoriban megtagadták a nyomozást. Az ő esetükben másképpen, más módon, más forrásokból kell biztosítani a segítségnyújtást. Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében figyelmükbe ajánlom ezt a tö rvényt és elfogadásra is egyben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, aki a Fidesz képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A bűncselekmények áldozatai, sértettjei, a bűncselekménnyel okozott károk megtérítése, illetve enyhítése érdekében évszázadok óta mindig szerettek volna valami megoldást, és a jog adott is mindig - évszázadok óta, már a római jogtól kezdődően - erre valamiféle rendezettséget. Érdekes lenne végigtekinteni ennek az egész kérdéskörnek a jogfejlődését, és erre az általános vita keretei tulajdonképpen lehetőséget is teremtenének , ám az időkeret azonban nem. Ezért átugorva az évszázadokon most csak arról beszélek, ami most Magyarországon e témakörben szabályozva van. Elsősorban valóban meg kell említeni a polgári törvénykönyvet, amely kimondja, hogy a jogellenesen okozott károkért a károsult kártérítést követelhet. Ilyen jogellenesség természetesen a bűncselekmény is, és a legtöbb bűncselekmény elleni feljelentésnek ez a vége, hogy a büntetőeljárás során polgári jogi igényemet ennyiben meg ennyiben kívánom érvényesíteni. Elég kevés sikerrel, mert ha esetleg a büntetőbíróság foglalkozik is e kérdéskörrel, legtöbbször nem foglalkozik, hanem egyéb bírói útra irányítja át a kérdést; akkor is, ha meg is ítéli, mire számíthat a károsult? Hogy majd az elítélt a rabkeresményéből valahogy év ek hosszú során megtérül a kára, tehát igazán nincs rendezve. Van egy másik jogszabályunk is, egy kormányrendelet, amely már túlmegy ezen a kérdéskörön, és már az állam felelősségét feszegeti, illetve vállalja fel, mégpedig abból indul ki, hogy az alkotmán y kimondja, hogy a kormánynak kell biztosítani az állampolgároknak, természetes személyeknek, jogi személyeknek a jogbiztonságát, és ha ezt nem tudja tenni maradéktalanul, megfelelően, és az állampolgárok, a természetes személyek bűncselekmények áldozataiv á, sértettjeivé válnak, akkor az emiatti kárukat valamelyes formában átvállalja az állam, éppen e logika mentén, hogy először volt egy kötelessége, amit nem tudott teljesen teljesíteni, tehát akkor az ebből eredő kárban valamiféle enyhítést felvállal. Ez a logikája annak a kormányrendeletnek, amely az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szól, jelenleg is hatályos jogszabályunk. Nemcsak nálunk vannak ilyen jogszabályok, hanem szerte Eu rópában, az Európai Unió tagállamaiban, és máskéntmásként közelítenek ehhez a kérdéshez, de ez a lényege mindegyiknek, hogy valahogy az állam átvállal valamiféle kárenyhítést, de másként szabályozzák. Az Európai Unió Tanácsa ezért kidolgozott egy irányelv et, illetve korábban egy keretszabályt is, amely pontosan azt
