Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP):
1868 előkészítését. Úgy látjuk, hogy az irányelvben megfogalmazottakat a törvényjavaslat figyelembe vette, és jól építi fel ennek megfelelően a törvényjavaslatot. Kell szólnunk arról, hogy ki az áldozat az új szabályozás szerint. A büntetőjog és a büntető elj árásjog ismeri a sértetti fogalmat, de ez a törvényjavaslat, mint ahogy a jelenlegi kormányrendelet szerinti áldozatvédelmi előírások is, tágabb körben fogalmazzák meg azt, akit segíteni kell, mint a konkrét sértetti kör. Ezt azért fontos tudni, mert a bün tető eljárásokban a sértetti meghatározás nagyon pontos és precíz, lehatárolt dolog, míg lehet, valójában gyakran elő is fordul, hogy ennél tágabb körben éri személyi, vagyoni vagy lelki bántalom azokat az embereket, akik összefüggésbe kerülnek egy bűncsel ekménnyel. A személyi hatálynál le kell szögeznünk, hogy a javaslat rendelkezései a Magyar Köztársaság területén áldozattá vált személyekre alkalmazandók. Ez egy nagyon széles kör, hiszen áldozattá válhatnak olyan személyek is, akik nem magyar állampolgáro k, és nem is az Európai Unió tagállamaiban állampolgárok. Az eljárás során az Unió más tagországainak állampolgárait ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint az eljáró állampolgárait, úgyszintén ideértendők az uniós tagországok területén jogszerűen tar tózkodó személyek, illetve a hontalanok is. Egyéb állam polgáraira nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján terjed ki a törvényjavaslat alapján az elfogadandó törvény személyi hatálya. Magyar állampolgár Magyarországon akkor is érvényesítheti az igény eit, ha külföldön vált bűncselekmény áldozatává. (14.20) Mit is jelent ez a bizonyos áldozatvédelem? A javaslat tartalma tehát nem más, mint az, hogy az állam garantál bizonyos szolgáltatásokat, és ezek a garantált szolgáltatások az érdekérvényesítés előse gítése, az azonnali pénzügyi segély és a jogi segítségnyújtás. De ezen túl is megy a javaslat, hiszen a tájékoztatási kötelezettséget az áldozatok vonatkozásában minden feltétel nélkül általánosan előírja, és bizonyos rászorultsági esetekben, mint ahogy it t már hallottuk több ízben, kárenyhítést is nyújt meghatározott személyi körnek. Érdekes a javaslatban, hogy egy új igazságügyi hivatal felállításáról szól, amelyet egyébként egy kormányrendelet már létrehozott. Ebben az igazságügyi hivatalban 2006. január 1jétől többféle funkciót fognak ellátni, idecsoportosítják ezt a bizonyos áldozatsegítő szolgálatot is, amely e törvény alapján a szolgáltatásokat nyújtani fogja. Feltétlenül fontos megjegyezni azt, hogy ez az igazságügyi hivatal összefogja azokat a bünt etőpolitikai döntések alapján működő segítségnyújtó, pártfogó és egyéb szolgáltatásokat, amelyeket együtt kezelve egyértelműen azt mondhatjuk, hogy teljes körű védelmet nyújthat az áldozatoknak. A segítségnyújtás egyik érdekes eleme, hogy a jogi segítségny újtó hivatalok is közreműködhetnek az áldozatok védelmében, hiszen ha szakjogászi segítségre van szükség, akkor a hivatal köteles lesz jelezni, és a szolgáltatást nyújtani. Az azonnali pénzügyi segély mértéke megegyezik az alapösszeggel, hallottuk a minisz teri expozéban. Fontos tudni, hogy nem a szokásos, a minimálbérrel meghatározott összegre hivatkozva állapítja meg az alapösszeget a törvényjavaslat. Tudjuk, hogy milyen folyamatok indultak el a minimálbér meghatározásával kapcsolatosan, ezért azt mondja a javaslat, hogy a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43 százaléka az alapösszeg. Az alapösszeg ebben az évben, mint hallottuk, a 62 ezer forintot fogja meghaladni - az ebben az évben természetesen 2006 , és ehhez fog viszonyulni például a kárenyhíté si szabály. A jövedelmi viszonyokon alapuló rászorultságot külön meghatározza a törvényjavaslat, hiszen a bűncselekmények bizonyos csoportjának esetében az áldozatokat vagy egyszeri kárenyhítésben, vagy járadékos formában illeti meg a kárenyhítés. Ki a rás zorult? A rászorult az, akinek az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg a 125 ezer forintot. Ez az alapösszeg mértékének a kétszerese. Ez egy viszonylag magas egy főre jutó nettó jövedelem, de természetesen érthető, hogy aki erőszakos cselekmény ál dozata, személyét erőszakos cselekmény okán érte bántódás, nem biztos, hogy csak a legszegényebb rétegből kerül ki.
