Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz):
1863 a híradókban lehetett látni, ugyancsak valami szomszéd országból idekeveredett lisztet, aminek a sikértartalma majdnem megegyezik a homokéval. Tehát igenis ezek ellen lehet valamit tenni, először is az élelmiszertörvények szigorú betartásával. Most nemrégen a televízióban lehetett látni azt a szabolc si üzemet - nem jelölték meg, hogy hol van ez , ahol egy Németországból érkezett húsipari terméket továbbdolgoztak, majd adtak el nem Magyarországon, hanem más országban. Ennek a húsipari terméknek a hírek szerint III. jele volt. Ez a III. jel azt jelenti , hogy nem káros az emberi szervezetre. Kérdem én, nem használjuk már a tintát, de ha használnánk: ha iszunk egy kis tintát, káros ez az egészségre? Nem káros. De emberi fogyasztásra alkalmas? Nem, biztos, hogy nem. Nos, számtalan ilyen példát lehetne mond ani. Igenis ezeket az élelmiszeripari törvényeket is át kellene dolgozni pontosan ebből a szempontból, és valahogy párhuzamot húzni aközött, hogy mi az, ami az emberi egészségre ártalmas, és egyébként emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ez nincs párhuzamba h ozva. A vizsgálat, amit ebben az adott esetben megállapítottak, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan, de nem káros. Ugyanis állateledel volt ez az alapanyag, tehát a kutyáknak, macskáknak nyugodtan lehetett volna adni. Ezért azon kívül, hogy lefoglalták ezt a terméket, nem történt semmi szankció, pedig lehetett volna, mert abban az újrafeldolgozóban, műhelyben vagy abban az áruházláncban, ahova ez beérkezett Németországból, Bajorországból vagy közelebbről, felbontották. Hiába volt ráírva a IIII., hogy em beri fogyasztása nem káros, ahogy kicsomagolták, nyilvánvalóan abból a nyesedékből láthatták, hogy ez emberi fogyasztásra alkalmatlan. Mégis feldolgozták, új terméket készítettek belőle és eladták. Az számunkra igazán nem megnyugtató, hogy nem mi kaptuk me g, hanem valamely szomszéd ország vagy akár valamely keleti ország. Lehet ez ügyben mit tenni. A vásárlási szokásokat igenis lehet megfelelő módon nem szabályozni, hanem befolyásolni, de ehhez elsősorban az kellene, hogy nemcsak a kereskedelmi törvénnyel, hanem más, erre rakódó élelmiszeripari törvények módosításával, átgondolásával és a szankciók állandó és következetes alkalmazásával el lehetne érni azt, hogy Magyarországon jó minőségű magyar árut lehessen kapni, és így a termelő jól járna. Nem csak anya gi érdek ez, kérem szépen, kifejezett társadalmi érdek, mert akkor ott marad falun, nem fog bejönni hajléktalannak vagy munkanélkülinek a nagyvárosba, meg fog tudni élni, és jó minőségű terméket fog tudni adni a mi asztalunkra. Tehát rendkívül fontos az él elmiszeripari törvények újragondolása. Rendkívül fontos más eszközökkel is: akár valóban adócsökkentéssel a kiskereskedők helyzetbe hozása. Ha tehát egyszerűen… Az előbb hozott példában a saját házában munkálkodott ez a kiskereskedő, de van olyan, aki bér leti díjat fizet azért az üzlethelyiségért, nem lakás céljára szolgáló helyiségért, ahol működik. Az önkormányzat nyugodtan adhatna neki valamilyen kedvezményt, mert hisz lakossági érdek, hogy ott, azon a környéken közvetlenül kapjon az állampolgár jó minő ségű árut, és ne kelljen neki autóba ülve a város szélére elmenni, ott hosszú sorokat állni, várva, hogy hátha talál egy eladót. Biztos jártak a tisztelt képviselőtársaim is ilyen multinacionális cégeknél. Egyszerűen sokszor döbbenetes! A zöldségnél éppen nem, mert az ki van téve. Én sosem veszek, mert ránézve látom, hogy rossz, de más árunál, mondjuk, az iparcikknél félórákat kell keresgetni, míg találok egy görkorcsolyás hölgyet, akit szívesen megnézek, hogy görkorcsolyázik, de szeretnék tőle szakmai taná csot kapni, de azt nem tudok, mert ahhoz nem ért. Mindez tehát azt bizonyítja - élelmiszeripar, jogszabályok, kereskedelem, a kiskereskedelem valamilyen formában való megtartása, ami aztán persze kihat magukra a kereskedelmi dolgozókra is , azt hiszem, hog y az, amit a kereskedelmi törvény kapcsán elmondunk, sokkal tágasabb, sokkal bonyolultabb kérdéskör, semmint csak maga a kereskedelmi törvény. Akár egy vitanapot is lehetne erről tartani, mert hisz kihat az ember jó érzésére, a társadalmi viszonyaira, szóv al, rengeteg mindenre. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)