Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1864 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! További felszólaló nem jelezte felszólalási szándékát. Megkérdezem Dióssy Gábor államtitkár urat. (Dióssy Gábor nemet int.) Jelzi, hog y nem kíván válaszolni a vitában elhangzottakra, ezért az általános vitát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslatok érkeztek, részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára egy későbbi ülésünk ön kerül sor. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a bűncselekmények á ldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/17842. számon, az emberi jogi bizottság ajánlását T/17842/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Hankó Faragó Mikl ós államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgárok biztonsága és biztonságérzete az él et minőségének egyik meghatározó tényezője. A biztonság közös értékünk, a biztonság megteremtése közös felelősségünk. Napjaink demokratikus társadalmaiban ezért a büntetőpolitikának központi szerepe van. Magyarországon az 198990es rendszerváltást a bűnöz és robbanásszerű növekedése kísérte. A bűncselekmények többsége az állampolgárok vagyonát vagy személyét érintette. Kezdetben a bűnözés megfékezése volt az elsőrendű cél. A jogsértő magatartások kezelésében megerősödött a jog szerepe, és háttérbe szorultak a társadalmi megoldások. A sértett, illetve a bűncselekmény áldozata nem kapott kellő figyelmet. (14.00) A büntetőpolitikának azonban az egyik legfőbb célja az, hogy egészséges egyensúlyt teremtsen a társadalmi és jogi megoldások között. A bűnözés leküzdé sére alkalmazott hagyományos eszközökkel kapcsolatosan az európai országok büntetőpolitikái egyre határozottabban érvényesítik az emberi jogok biztosításával kapcsolatos követelményeket, az individualizációt és az emberiességi megfontolásokat. A XXI. száza dban az állami büntetőpolitikának gondot kell fordítania a bűnözés okozta káros hatások, a bűncselekményeket elszenvedő és az emiatt életminőségében veszélybe került személyek társadalmi, morális és anyagi sérelmeinek enyhítésére. A modern büntetőpolitikán ak meg kell teremtenie a bűncselekmények áldozatainak jogait, ennek keretében ki kell fejezni azt, hogy az áldozatokkal szemben a társadalom és az állam szolidáris. A közbéke érdekében elő kell segíteni az elkövető és az áldozat közötti hatékony kommunikác iót, az eddiginél szélesebb körben kell biztosítani az elkövetői jóvátételt. Ezt felismerve és elfogadva az Országgyűlés a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. országgyűlési határozatban felkérte a kormányt arra, hogy egy, a bűncs elekmények áldozatait segítő törvényjavaslatot terjesszen elő. Ez a javaslat egy új szabályozás, eddig az áldozati jogokról Magyarországon nem született törvény. A javaslat célja a méltányosság és a társadalmi szolidaritás kifejezésre juttatása és megvalós ítása. A javaslat áldozatnak tekinti a bűncselekmény sértettjét, valamint azt a természetes személyt is, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést,
