Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH GYULA (MSZP):
1854 természetesen ezen belül a kereskedelemre is érvényes. Alig vonható kétségbe, hogy a kereskede lem, a csere lebonyolítása, a szükségletek vásárolt termékekkel való kielégítése már egyáltalán nem hasonlít még az egy emberöltővel ezelőtti lehetőségekhez, módokhoz vagy esélyekhez sem, hát még a régebbiekhez. A technika, technológia soha nem ismert ütem ű fejlődése az élet minden területén olyan mértékben határozza meg a kapcsolatok formáit, kényszeríti ki a módosításokat, a piaci szereplők tanulását, az ismeretek folyamatos gyarapítását, aminek rendkívül nehéz eleget tenni. Tanulásra kényszerülnek a vevő k csakúgy, mint a termelők vagy a hiánygazdaságban kereskedelmi munkára felkészített kereskedők, akik számára akkor a vevőnek nem volt értéke. A hétköznapi életben is valósággá vált a tanuló társadalom modellje, amelynek mindannyian elszenvedői és élvezői lettünk. A mai fogyasztónak tanulnia kell még azt is, hogyan, mikor, hol és kitől vásároljon, mint ahogyan az eladónak is: mit, mikor, hogyan s hol kínáljon. Az alkalmazkodás kényszer, és nem megkerülhető a törvényalkotó számára sem. (13.10) A törvé nyjavaslat a kamarába tömörült kereskedelmi vállalkozók részéről is nagy figyelmet váltott ki, fontos kormányzati kezdeményezésnek tartják, véleményük szerint is több előremutató lépést tartalmaz. A kereskedelmi törvény előkészítése során számukra ismert v olt, hogy a jogalkotó nem egy átfogó ágazati kódex megalkotására törekszik, a kereskedelmi viszonyok nagyobb részét ugyanis a hatályos polgári jogi normák szabályozzák. Ennek figyelembevétele mellett is megfogalmaznak olyan véleményt, hogy a törvényterveze t számos ponton kiegészítésre szorul azért, mert a kereskedelmi vállalkozók által felvetett problémákra nem ad a gyakorlatban működőképes válaszokat. A szakmai közvélemény álláspontja szerint a jelzett keretek teljesebb és nagyobb mélységű szabályozásra ad nának lehetőséget. Példaként említik, hogy a törvény elvi koncepciójában felvázolt témakörök közül teljes egészében elmaradt a kkvk támogatási rendszerének rögzítése. A kereskedők széles körét érintő, fontos kérdéseknél - így a vitában korábban már elhang zott beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, a nagy alapterületű üzletek nyitásának körültekintőbb mérlegelése - további egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy a szabályozás a gyakorlatot befolyásoló tényezővé váljon. Véleményük szerint a keretjellegű, a r endeleti szintű jogalkotásnak széles teret hagyó, rövid törvényjavaslatban több olyan jellegű norma van, amely valójában összefoglal, és nem rendeleti módon szabályoz. Az természetes, hogy a kamara egy erős, életképes kkvszektor kialakulását a kereskedelm i ágazatban is fontos érdeknek tartja, és ehhez a jelenlegi kereskedelmi tendenciák mellett szükségesnek látja egy kkvbarát szabályozási környezet kialakítását. Véleményük szerint ez nem mond ellent a versenysemlegesség jogi követelménye tiszteletben tart ásának, mert nem jelent többet és mást, mint a nagyobb kereskedelmi vállalkozások tőkeerejéből adódó piacalakító tevékenység közérdekű ellenőrzés alatt tartását. Fogadóórákon, egyéb beszélgetéseken, de a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát tárgy aló bizottsági ülésen is, most, a vitában is elhangzott, hogy a multinacionális csatornák terjeszkedése, a bevásárlóközpontok, a hipermarketek és diszkontáruházak térnyerése a kis üzletek kimúlásával fenyegetett még a kisebb településeken is. Tények igazol ják, hogy a magyar fogyasztó nagyon gyorsan tanulta meg az új kereskedelmi formák előnyeit, fogadta el a nagy alapterületű boltok széles és differenciált kínálatát, és feledkezett meg a korábban kedvelt kis boltokról. A vevőre jellemző változások között ta lálhatók olyanok is, amelyek alapvetően hatnak a kisebb üzletek forgalmának csökkenésére. Ilyen például az élelmiszer és háztartási vegyi cikk vásárlásánál a gépkocsihasználat gyakorisága. Kutatási adatok is, de a gyakorlat is igazolja, hogy a napi szükség letet szolgáló termékeket vásárlók 15 százaléka gépkocsival megy vásárolni, s ennek megfelelően az egy alkalommal vásárolt termékeik mennyisége, választéka több, mint amennyit a kisebb üzletek kínálni képesek.
