Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
1855 A kisebb üzletek életben maradása a jövőben cs ak a beszerzési szövetségek keretei között képzelhető el, mert a nagy láncokkal szemben beszerzésiárhátrányban vannak, és ez bizony rontja versenyképességüket. Véleményem szerint a kis boltok a rosszabb infrastruktúrával rendelkező területeken a lakosság szükségleteinek ellátásában meghatározó szerepet játszottak és játszanak ma is. Még a fővárosban és nagyobb városokban is van szerepük a napi szükségleti cikkek forgalmazásában. Kutatások ugyancsak igazolják azt is, hogy a lánchoz tartozó kis boltok, közös en beszerző, azonos néven működő, de nem egy tulajdonos kezében levő üzletek tudták növelni piacrészesedésüket. Amíg a nagy alapterületű üzleteket működtető hipermarketek egy év alatt 16 százalékról 18 százalékra növelték piacrészesedésüket - természetesen a napi szükségletek piacára gondolok , addig a kis boltokat összefogó láncok megkétszerezték piacrészesedésüket, 5 százalékról 10 százalékra növelték. Ugyanezen idő alatt a szövetségben működő láncokba egyre több kistulajdonos lépett be, amelynek követke ztében az önálló kis üzletek aránya országosan 30 százalékról 26 százalékra csökkent. Az elmúlt tíz év alatt a lakosság minden rétegének megváltoztak a vásárlási szokásai. Gyorsan növekedett a heti, kétheti nagybevásárlás, de a napi szükségleti cikkek besz erzésénél a korábbi gyakoriság - napi vagy kétnapi - változatlanul dominál. Ez utóbbi vásárlások többségét az ország egész területén - a legtöbb, nagy alapterületű hiper- vagy szupermarkettel ellátott településen is - lánchoz tartozó vagy nem tartozó kis b oltokban bonyolítja a lakosság. A kicsik fennmaradásának tehát egyik választható módja a szövetkezés, a társulás, a közös márkanév és beszerzés. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A kereskedelem a magyar gazdaság meghatározó ágazata. Az utóbbi majd h árom évtizedben a szabályozása csak rendeleti szinten követte a változásokat. Most előttünk van a törvényi szabályozás tervezete is. Az ágazatban foglalkoztatottak aránya, a nemzeti össztermékhez való hozzájárulása is indokolja, hogy szereplői biztonságosa n végezhessék munkájukat, egyszerű, betartható és egyenlő esélyeket teremtő szabályozással. A kereskedő ereje azonban, tisztelt képviselőtársaim, továbbra is abban rejlik, hogy egy dolgot elhoz onnan, ahol bőségben van, és elviszi oda, ahol drága. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Soltész Miklós képviselő úrnak, a Fideszből. SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A korábbi kétpercesekben nem volt időm kifejteni néhány olyan gondolatot, amit mindenképp szükséges, hogy elmondjak, pontosan a jobbítás szándékával, és pontosan a bevásárlóközönség érdekében. Az előző hetekben mármár kisebb koalíciós nyilatkozatháború alakult ki a kereskedelmi törvény k apcsán. Persze azért nevezem ezt óvatosan háborúnak, mert messze nem éri el azt a szintet, amely akár a költségvetés, akár az adóemelések, akár pedig az euró 2010es bevezetése vagy elhalasztása kapcsán kialakult önök között. De mégis azt gondolom - félret éve itt a felsorolást , nagyon fontos, hogy ez a kereskedelmi törvény hosszú távon kialakuljon, és úgy alkossuk meg, az Országgyűlés úgy alkossa meg, hogy lehetőség szerint mindenkinek a lehető legjobb megoldást kínálja, illetve másik oldalról a legszigor úbb feltételeket kínálja azoknak, akiknek bizony be kell tartaniuk majd ezeket a szabályokat. Éppen ezért, ha megengedik, négy területet emelnék ki, amit nagyon fontos körbejárni, és nem biztos, hogy csak ennek a törvénynek a keretében, hanem a hozzá kapcs olódó szabályozás és esetleg más törvények keretében is mindenképp figyelemreméltónak gondolom. Az egyik a kis- és középkereskedők versenyhelyzetbe hozása a nagyokkal szemben, amiről már a korábbi vita során nagyon sokan szóltak, és azt hiszem, hasonlóan, mint ahogy mi gondoljuk. A másik a beszállítók védelme, leginkább a magyar termelők és a magyar beszállítók védelme. A harmadik szorosan kapcsolódik a beszállítói védelemhez, ez az élelmiszerbiztonság. Végül, nem utolsósorban, de
