Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1826 Tehát azért ezt a folyamatot látni kell. Nem arról van szó, hogy mi a verseny, vagy egyegy tevékenység magánkézben történő végzését valamilyen ördögtől való dolognak tekintjük. Nem, a versenyre szükség van, a verseny feltételei között az állami felelősség fenntartása és garantálása, magyarán: a költségvetés mögéállása mellett természetesen lehetségesnek tartjuk, de ez a törvénytervezet nem erről szól. Ez a törvénytervezet főleg arról szól, ami nincs benne, arról, hogy minden köteléket feloldunk, és tulajdonképpen ellenőrizetlen, korl átlan versenyt engedünk egy olyan területen, amelyben - amint a bevezetőmben érintettem - alapvető társadalmi érdek, hogy a magyar állam ellenőrző szerepe - vagy amit még fontosabbnak tartok: a felelősségi köre - fennmaradjon. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egy tévedés, hogy a versenyszituációk között a vasúttársaságok NyugatEurópában eredményesen működnek. Az más dolog, hogy nem termelési árkiegészítést tartanak, hanem a tevékenységüket egyéb jogcímen a felelős állam biztosítja, biztosítja a svéd, a német vagy az osztrák vasútnak is környezetkímélés címén, területfejlesztés címén, iparfejlesztés címén. A német, a svéd vagy a francia vasút az elmúlt évtizedekben különböző jogcímeken megkapta azt a támogatást, amit a magyar vasút nem kapott meg, bár bizonyos folyamatok beindultak. Sajnálom, hogy a miniszter úr elment, neki szeretnék erre válaszolni: kérem, tanulmányozza az elmúlt évek történéseit. 1998 és 2002 között épült meg az elmúlt évtizedek egyetlen új magyar vasútszakasza, az úgynevezett szlovén vasúti szakasz. 1941 óta nem adtak át új magyar vasúti szakaszt, ebben az időben adták át, és azoknak a szép piros motorvonatoknak - amelyek előtt oly előszeretettel fényképeztetik magukat a mostani kollégáim - a szerződését, ha úgy tetszik, én írtam alá, és azok at az Orbánkormány szerezte be. Amit önök terveznek megvenni, nagyon reméljük, hogy előbbutóbb Magyarország rendelkezésére fog állni, de jelenleg egyetlenegy olyan mozdony nem fut, amelyet önök az elmúlt három évben vásároltak volna. Tehát kicsit nagyobb szerénységgel! - ha szabad az előterjesztőtől kérni. Mi, a Magyar Polgári Szövetség az elmondottak alapján nem tudja támogatni a vasúti törvény elfogadását. Elnök úr, köszönöm a türelmét és a figyelmét. (Taps az ellenzék padsoraiban.) (11.00) ELNÖK (Mand ur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Szalay Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon! SZALAY GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vasút társadalmi, gazdasági jelentősége megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen - volt is, és ma sincs ez másként Magyarországon. A vasút közel 160 éves történelme, története tulajdonképpen a magyar társadalm igazdasági fejlődéstörténet fontos része. Voltak ennek a történetnek felívelő meg aztán stagnáló szakaszai is ez alatt a 160 esztendő alatt. Most sajnos - bár ki tudja, sajnose - mélyponton van a MÁV, ahogy ezt Fónagy képviselő úr pár nappal ezelőtt mond ta. Ez engem azért tölt el bizakodással, mert jól tudjuk, hogy a mélypontról csak felfelé ívelő szakasz lehetséges, és reményeink szerint az előttünk lévő törvényjavaslat, előterjesztés ezt fogja szolgálni. Érdekes, ritkaságszámba menő dolog, hogy valaha a vasút fejlesztése KeletKözépEurópában tulajdonképpen a nyugateurópai fejlesztésekkel együtt indult és egy ütemben zajlott le, legalábbis az első időkben. 1913ban Magyarországon már 22 ezer kilométer volt a vasútvonalak hossza; természetesen ez az akko ri Magyarország területére értendő. Ez igen komoly tényezőt jelentett társadalmilag is. Elhangzott, hogy a legnagyobb foglalkoztató volt - még ma is az - a vasút, gazdaságilag meg nem is kell különösebben hangsúlyozni a jelentőségét. A XX. század közepén a zután történt egy jelentős fordulat. Ahogy valaha a vasút fejlődését nagyban az ösztökélte, hogy az akkori, valamikori utak állapota kritikán aluli volt, gyalázatos volt,
