Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1825 felkészültsége éppen a körülmények miatt, tulajdonképpen az ott dolgozók minden erőfeszítése mellett is romlik. Mindezt azért mondom el, tisztelt képviselőtársaim, mert ez a szabályozás, amely előttünk van, valamilyen eszményi állapotot tételez fel, és a helyes cél megjelölése mellett nem mutatja meg, nem biztosítja azokat az eszközöket, amelyekkel ezeket a célokat el lehet érni. Ez a “kell állapotot” mutatja, holott a törvénynek a reális társadalmi viszonyo kat kell szabályoznia, és esetenként a mindnyájunk által rossz vagy kedvezőtlen állapotból a jóba elvezető utat kell meghatároznia. Ez nem ezt teszi; egyszerűen nem azokat a társadalmigazdasági viszonyokat szabályozza, amelyekre ma a magyar vasútnak szüks ége van. Engedjék meg, hogy egyetlenegy példával rávilágítsak arra, amit mondok. Elhangzott a kormányelőterjesztés során is, s talán szocialista képviselőtársam beszédében is elhangzott, hogy a közszolgáltatási szerződés a közszolgáltatási tevékenységet v égző vasút alapvető kérdése, hiszen az állam a mindenkori közszolgáltatási igényét abban jelöli meg. Ehhez több dolog kell. Az egyik: az államnak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen közszolgáltatási igényeket fogalmaz meg. A törvényben nincs arról szó , mi alapján határozza meg az állam a közszolgáltatási igényét, mondjuk, mi alapján fog a vasúttal járatszámra, viszonylatra szerződést kötni. Nincs meg! Egyáltalában nincsenek tisztázva a törvényben a szerepek, hogy az állam egy megrendelő, közszolgáltatá st megrendelő, a vasút pedig a szerződés alapján teljesít, az állam a teljesített szerződés alapján pedig fizetési kötelezettségének eleget téve biztosítja a vasút működéséhez és fejlesztéséhez szükséges közszolgáltatási pénzeket. Ehelyett az egész össze v an keverve egy általános, boldog, derűs jövő képével, és nincs meghatározva, hogy ezen belül az államnak, a közlekedési koncepciót, az ország hosszú távú közlekedéskoncepcióját kimunkáló és elfogadó Országgyűlésnek mi a feladata, ezen belül mi a feladata a z Országgyűlésnek az éves költségvetések megállapításakor, amikor ezekhez a szép célokhoz a szükséges pénzeszközöket biztosítani kell vagy kellene, mi a közvetítő tárca feladata, beleértve a szaktárcát is, a Pénzügyminisztériumot is - akárhogyan is hívják majd őket , és mi a vasút feladata. A vasút feladata pedig a szolgáltatás. Jelenleg a vasút töpreng azon, hogy az általa egyébként 2005ben még csak meg sem fogalmazott közszolgáltatási igények közül melyik járatot hogyan mérsékelje, melyiket működtesse, és éppen melyiken mutassa be a veszteségeit. Ezt helyre kell tenni, e nélkül az elvi kérdés nélkül nem tudjuk a kivezető utat megtalálni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény egy dologról szól: az azonnali és gyors privatizációs lehetőségekről; arról sz ól, hogy a hátralévő időben hogyan lehet a magyar vasút még működő fiókjait kiborogatni, és a piac - mint valamilyen idealizált generális megoldási lehetőség - keretein belül adott, meggyőződésem szerint jól körülhatárolható csoportok profitigényeit ezzel kielégíteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az itt nagyon szépen megfogalmazott, egyébként szükséges verseny és a nagyon szépen meghatározott, nagyon szükséges uniós lehetőségek a gyakorlatban azt jelentik - egyébként nagyon jól tudják a nyugateurópai államok , miért szorgalmazzák a vasút liberalizációját , hogy ha általuk szorgalmazottan mondjuk 2008ban megnyílnak a magyar hálózatok, akkor ez azt jelenti, hogy a magyar közösségi utazási igények, magyarán: a személyszállítás kielégítése érdekében nyugateuróp ai úgynevezett operátor cégek fognak bejelentkezni, felajánlják az osztrák, a német, a holland et cetera vasutak szolgáltatásait. Emelkedni foge a szolgáltatási színvonal? Az első időben nyilvánvalóan. Mit fognak mondani? Azt, hogy kérem szépen, a magyar vasúti menetjegy mértékéért ezeket az igényesebb szolgáltatásokat nem lehet teljesíteni. Igazuk lesz? Igazuk lesz. Képese ma a magyar társadalom ötször ekkora menetjegydíjat kifizetni? Nem képes. Ki fogja kifizetni? A költségvetés. Magyarul: kicsoda? Az a dófizető polgár; és a magyar adófizető polgár fogja kifizetni - elnézést kérek a távolból is, hogy rájuk hivatkozom , mondjuk, a francia állami vasút - ott bizony állami tulajdonban van a vasút - operátor cégeinek a profitját.
