Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1823 nagyvárosok vonzáskörzetében lévő városokban élők személyszállítási igényeinek kielégítését jelenti. Tisztelt Orsz ággyűlés! A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításáról szóló T/17796. számú törvényjavaslatot a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja a lakosságot és az egész nemzetgazdaságot közvetlenül érintő, magas szakmai színvonalú törvényjav aslatnak tartja. Természetesen a vita során megfogalmazódhat számos olyan módosító indítvány, amely még jobbá teszi a kihirdetendő törvényt. Kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy támogassa a vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat elfogadását, amely lehetővé teszi, hogy a magyar vasúti közlekedés korszerű szabályozásával az Európai Unió egységes belső piacába illeszkedve működhessen. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt O rszággyűlés! Most megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon, öné a szó, 20 perces időkeretben. DR. FÓNAGY JÁNOS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, abban mindnyájan egyetértünk, és a Házban a mai napon ez ügyben megszólalók véleménye is ezt tanúsítja, hogy a magyar vasút ügyét mindnyájan fontos ügynek, sőt mit több, alapvető ügynek tekintjük. (10 .40) A magyar vasút rendkívül fontos, mert jelenti az ország érdekét, jelenti a vidéken élők biztonságát, jelenti a városban élők élhetőbb életét, jelenti a gazdaság vérkeringését, jelenti európai uniós kötelezettségeink teljesítését, ugyanakkor az uniós c satlakozásunk adta lehetőségek kihasználását. Kérem, ne feledkezzünk meg róla, hogy a vasút mindmáig az ország legnagyobb foglalkoztatója, közvetlenül 47 ezer ember, indirekt módon mintegy további 30 ezer család él közvetlenül a vasútból, de a vasút adta s zociális biztonságot élvezőkkel együtt mintegy 220250 ezer ember mindennapi sorsát határozza meg a magyar vasút működése vagy tönkremenetele. Az általunk is igen fontosnak tartott vasúti törvény megalkotása mindenképpen időszerű, hiszen az uniós csatlakoz ással összefüggésben valóban számos olyan jogalkotói kötelezettség terhel bennünket, amelynek teret kell engedni. A törvény megalkotását mindenképpen időszerűvé teszi az is, hogy a vasút 170 éves történetében egy paradigmaváltás következett be az elmúlt év tizedben. NyugatEurópa túljutott azon a szakmai feltételezésen, hogy a társadalom és a gazdaság forgalmi igényeit közúton meg lehet oldani. NyugatEurópában öttíz éve teljesen világos, hogy a meglévő úthálózat mellett mind a tömegközlekedésnek, mind a ko rszerű gazdaság kiszolgálási igényeinek úgynevezett kötöttpályás rendszerekben, magyarán vasútforgalomban kívánnak eleget tenni. Ezt sürgetik a gazdasági érdekek - egyszerűen olcsóbb a vasúti közlekedés , ezt sürgetik a mindnyájunkat egyre jobban érdeklő környezetvédelmi követelmények, ezt sürgeti a biztonság, ezt sürgetik az európai társadalmak, így a magyar társadalom közlekedéssel, a napi közlekedéssel szemben joggal támasztott igényei. Nézzük meg, hogy az előttünk lévő tervezet ennek mennyiben felel me g. A tervezet kétségtelenül tartalmazza az EUszabályok átvételét, ugyanakkor a tervezetből megítélésünk szerint - és ennek korábban is hangot adtunk, hiszen ez az ötödik vagy hatodik tervezet, amely szakmai körökben vitára került - teljes egészében hiányz ik a társadalmi közelítés. Az előttünk lévő tervezet egyetlenegy szempontból - és ezt valamelyik képviselőtársam már említette , vállalati szempontból közelíti a kérdést, tehát nem a szolgáltatási igények, nem a lakosság, nem az adófizetők, nem a gazdaság , nem a vállalkozások szolgáltatási igénye, hanem a profit szempontjából közelít, illetve rövid távon a költségvetés tehermentesítését célozza.
