Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1822 A törvényjavaslat a hazai vasúti közlekedéspolitika stratégiai célkitűzéseinek megfelelően felülvizsgálja a vasúti közlekedés területi vonatkozásait is. A javaslat megteremti a térségi és az elővárosi vasúti közlekedés kialakulásának feltételeit. Ennek megfelelően az egyes működési engedélyek is országos, térségi, elővárosi vagy helyi hatállyal kerülnek kiadásra. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az egyes működési engedélyek területi hatálya a vasúti pályahálózathoz és nem a közigazgatási határokhoz igazodik. A javaslat a piaci verseny elősegítése érdekében kimondja, hogy működési engedélyt az a szervezet kaphat, amely teljesíti a jogszabályban meghatározott feltételeket. Ez a rendelkezés lehe t az alapja a későbbi versenynek, a szolgáltatások minőségi emelkedésének és a fejlődésnek. A működési engedéllyel kapcsolatban fontos azonban rögzíteni, hogy az a vállalkozó vasúti társaságot nem jogosítja fel közvetlenül a vasúti pályahálózat igénybevéte lére, hanem ahhoz az is kell, hogy a pályahálózatot üzemeltető társaság és a vállalkozó vasúti társaság szerződést kössön. A törvényjavaslat céljának megfelelően rögzíti, hogy a vasúti pályahálózatokhoz - szűk körű kivételtől eltekintve - biztosítani kell a nyílt hozzáférést. Ezt megfelelő pályahálózatkapacitás biztosításával kell megteremteni, és meghatározott díjat lehet érte kérni. A pályahálózati kapacitás biztosításáról a pályahálózatot üzemeltető társaság gondoskodik, kivéve az olyan vasúti társaságo t, ahol a pályahálózatot üzemeltető vasúti társaság vállalkozó vasúti közlekedési tevékenységet is folytat, ez az úgynevezett integrált vasúti társaság. Ez utóbbi esetben ugyanis a verseny torzulásának elkerülése érdekében a kapacitáselosztást egy, az álla m kizárólagos tulajdonában lévő, független szervezet végzi. Ez a független szervezet nem végezhet semmiféle vasúti közlekedési tevékenységet. A kapacitáselosztás eredménye az úgynevezett üzemi menetrend, amely tartalmazza, hogy melyik társaság mikor melyik részét használhatja a nyílt hozzáférésű pályahálózatnak. A törvényjavaslat a korábbi szabályozáshoz képest differenciáltabban szabályozza az országos vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályák tulajdonjogát. Az országos vasúti törzshálózatba tartozó vasúti pályák továbbra is kizárólagos állami tulajdonban fognak állni. A vasúti mellékvonalak esetén a javaslat lehetővé teszi, hogy az állami tulajdonosi kontroll olyan gazdálkodó szervezeten keresztül valósuljon meg, amelyben az állam legalább többségi i rányítást biztosító befolyással rendelkezik. A törvényjavaslat a vasúti pályahálózat fejlesztése érdekében lehetővé teszi, hogy a saját beruházásban létesített vasúti pálya tulajdonjogát a beruházó szerezze meg. A javaslat részletesen tartalmazza az iránye lvi követelményeknek megfelelő, vasúti biztonsággal kapcsolatos alapvető rendelkezéseket is. E kérdés napjainkban talán különösen aktuálissá vált, hiszen egyre gyakrabban hallani különböző vonatbalesetekről. Az ilyen balesetek elkerülése érdekében van szük ség ezekre a rendelkezésekre, hiszen nem lehet fontosabb semmiféle modernizációs cél az emberek és környezetük biztonságánál. A törvényjavaslat a magyar vasúti közlekedés piacának állami felügyeletével kapcsolatos feladatok, vitarendező feladatok ellátásár a létrehozza önálló szabályozó hatóságként a magyar vasúti hivatalt. E szervezet jogosult eljárni egyebek mellett az engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben is. Hasonló szabályozó hatóság felállítására került már sor más ágazatok szabályozásában, így például az energia és a hírközlés területén. A javaslat a liberalizációs intézkedések mellett figyelembe veszi az állam közszolgáltatási kötelezettségeivel kapcsolatos feladatokat is. Így a törvényjavaslat alkalmazásában a közszolgáltatások körébe tartozik a menet rend szerint, hatósági ár ellenében végzett személyszállítási tevékenység. Ennek ellátása érdekében az állam, illetve a települési önkormányzat a vállalkozó vasúti társasággal szerződést köt. Ehhez kapcsolódóan a törvényjavaslat a térségi vasúti közlekedés szabályainak megteremtésével nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az érintett települési önkormányzatok kialakíthassák a területükön élők igényeihez leginkább alkalmazkodni képes vasúti közszolgáltatás alapjait. A törvényjavaslatnak a korábbi szabályozáshoz kép est ugyancsak új eleme, hogy megalkotja az elővárosi személyszállításra vonatkozó szabályozás alapjait. Ez a törvényjavaslat alkalmazásában a
