Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
171 A beszámoló tartalmazza, hogy Magyarországon átlagosan egyegy közbeszerzési pályázatra több mint hat jelentkező volt, d e ehhez hozzá kell tenni, hogy a nagyobb értékű beszerzéseknél, sőt a nemzeti értékhatáros beszerzéseknél ez a szám jóval magasabb, az egyszerű közbeszerzési eljárásoknál háromnégy jelentkező szokott lenni általában egyegy pályázatra. Ez már sokkal jobb versenyfeltétel, és ilyen szempontból úgy gondolom, hogy az Unió felé való nyitás a jövőben a tisztességes versenyt valamelyest elő fogja segíteni. Még egyszer szeretném megköszönni az észrevételeiket. A magam részéről a költségvetési és pénzügyi bizottság ajánlásának megfelelően szeretném mondani, hogy a tanács a határozati javaslattal teljes egészében egyetért. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az együttes általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, rés zletes vitára nem kerül sor. A következő ülésünkön az országgyűlési határozati javaslat elfogadásáról döntünk. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖ K (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/16855. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/16855/12. számo kon kapták kézhez. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Orsz ággyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a magyar szerzői jogi szabályozás két, hosszú hagyományra visszatekintő jogintézményének a módosítását tartalmazza. Az első, a követő jog 1978ban került bevezetésre a berni uniós egyezmény nyomán. Azóta szinte változatlan formában él a magyar jogban, még az 1999es szerzői jogi törvény sem változtatott rajta jelentősen. A szabályozás alapvető elveit tekintve meg is felel az eredeti műalkotás szerzőjét illető követő jogról szóló 2001/84. EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, ugyanakkor azonban a részletszabályok különbözősége miatt mindenképpen szükségessé vált a szabályozás újragondolása. A követő jog nem más, mint a szerzőt illető díjigény, amely azt biztosítja, hogy a képző- és iparművészeti, valamint a fotóművészeti alkotások szerzői az első eladást követően is részesüljenek anyagilag a műveik sikeréből. A díj a szerzőt az alkotás valamennyi eladása után az eladási ár meghatározott százalékában illeti meg. Ez azt a hátrányt kívánja kompenzálni, hogy az ilyen, úgynevezett egypéldányos alkotások sikeréből a szerző nem tud részesülni azután, hogy először eladta a művét, míg más műtípusok esetén - például az irodalmi műveknél - a későbbi felhasználásokból befolyó bevételből is részesülhet. Az irányelv nyomá n a módosítás főbb elemei röviden a következők. Kifejezetten a műkereskedelmet élénkítő hatása lehet annak, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a díjmérték minden esetben az eladási ár 5 százaléka. Ezt most egy degresszíven emelkedő kulcsú díjszám ítási módszerrel váltja fel a javaslat, vagyis minél magasabb az eladási ár arányában, annál alacsonyabb lesz a jogdíj.
