Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
1650 találkozott az ember korábban is és az önkormányzati tizenöt év alatt is. Olyan fals, olyan megalapozatlan, olyan valótlan tényeket állítottak a lakáscsere előmozdítása érdekében a bérlők, amikor semmi más nem működött a háttérben, csak vagyonszerzés vagy anyagi előnyök megszerzése, a lakások közötti különbözet zsebre tétele, ami annyit jel ent, hogy magánszemélyek gazdagodnak önkormányzati tulajdon révén. Az egészségügyi ok és a munkahely megváltoztatása különösen két olyan indok, amit nem lenne szabad figyelembe venni. A munkahely megváltoztatása annyit jelent, hogy én egy magánmunkáltatóho z belépek akár egy napra, azon a napon dolgozom új munkahelyen az ország túlsó oldalán, csak akkor, amikor éppen a lakáscseredokumentumot valaki előveszi és jóváhagyja, kötelezően. De a legnagyobb gondom a hozzájárulás kötelező megadásával azért áll fenn, mert ezek a kritériumok megakadályozzák azt a demokratikus folyamatot, hogy döntéshozók kezébe kerüljön az ügy. Ugyanis benyújtják a lakáscserepapírt az önkormányzathoz, és ott a hivatal veszi kézbe ezeket a dokumentumokat, és megállapítja, hogy van benne egészségügyi ok, megállapítja, hogy van benne munkahelyváltozás, és megállapítja azt, hogy beírták azt a lényeges körülményt, hogy most eggyel többen lettünk, eggyel kevesebben lettünk, hogyan és miképpen. Éppen ezért nem jut el bizottsághoz, képviselőte stülethez, egyszerűen azért, mert azt állítja a hivatal, kénytelen azt állítani, hogy a törvény azt írja számára elő, hogy meg kell adjam a hozzájárulást. És megadja a hozzájárulást hivatali szinten, érdemi vizsgálat nélkül rendszerint. Az önkormányzatokna k rengeteg peres ügye támad abból, hogy ezeket a lakáscsereszerződéseket később meg kell hogy támadja, de inkább akkor, ha megtagadják a lakáscsereszerződéshez történő hozzájárulást, általában a bérlő, a cserepartner, az önkormányzat partnere fordul a bí rósághoz. Számtalan per van, hosszú évekig elhúzódó perek, amelyek rendszerint másodfokon vagy a bíróságokon az önkormányzatok hátrányára dőlnek el. Azért dőlnek el az önkormányzat hátrányára, mert a bírói fórum úgy értékeli, hogy volt egészségügyi ok, vol t erről egy igazolvány, volt munkahelyváltozás; a legszorosabb tények mellett az önkormányzat kárára döntenek. Holott közvagyonnal az önkormányzat felelősen kíván gazdálkodni. Éppen ezért, ha már módosítjuk a törvényt, akkor ne tegyük bele ezeket a kijátsz ható, “ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes” jogszabályokat, ezeket hívják gumijogszabályoknak, hogy bármire ráfogható. Ugyanakkor az önkormányzatok tulajdonosi jogai hihetetlen korlátokat szenvednek, és az önkormányzati vagyon is károsodik. Áttérek ar ra, amit közösen megállapítottunk a képviselő asszonnyal a lakásmaffiaellenes bizottságban. A lakáscserék szintén beletartoztak, akár erőszakosan, akár manipuláltan, a fiktív lakáscserék a lakásmaffia eszköztárában benne vannak. Elköltöztetnek embereket, lakáscsereszerződési papírokat aláírva, fővárosi ötszobás lakásból egy kis, százfős faluban lévő putriba. És a lakáscserét nem tudja az önkormányzat megtagadni, vagy nem veszi észre az önkormányzat, a hivatal nem veszi észre, hiszen becsatoltak egy orvosi bizonyítványt arról, egy hamisat, hogy a budapesti ötszobás lakásból vidékre, putriba költöző idős bácsinak levegőváltozásra van szüksége. Találkoztunk ilyennel, nem is eggyel, rengeteggel. Ha az önkormányzat résen volt, és valami oknál fogva mégis kiderí tette, leutaztatta az emberét 250 kilométerre, megnézték, hogy az nem egy ház, hanem egy romhalmaz, ahova a cserepartner költözik, akkor megtagadta a hozzájárulást, és akkor a lakásmaffiózóknak, ingatlancsalóknak és visszaélőknek volt képük és bátorságuk, és eredményesen fordultak bírósághoz, és sokszor meg is nyerték ezeket a pereket, mert a bíróság már nem küldött le szakértőt s a többi, s a többi. Tehát ne hagyjunk benne a törvényben olyan rendelkezéseket, amelyek kijátszhatók, mert ha benne maradnak, ak kor ezeket ki is fogják játszani. Éppen ezért nem tartjuk lényegesnek azt, hogy a törvényjavaslat a lakástörvény 29. §át generálisan újrafogalmazza, ugyanakkor nem teszi be azokat a jogosítványokat, amelyek az önkormányzati tulajdont védik ebben az ügyben . Többször mondtam már, kacsingat a törvényjavaslat, a magánforgalomban, a magántulajdonban lévő lakások polgári eljárásjog és a polgári törvénykönyv szerinti lebonyolításához szeretne
