Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP):
1635 Nem ügyrendit akartam, hanem a normált szerettem volna megnyomni, tévedtem. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Akkor tízperces időkeretben öné a szó. Harmadik találat! DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) : Köszönöm szépen. Mellényúltam, bocsánatot kérek, a kétp ercest meg töröltem, azért töröltem, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit hosszadalmasabb lesz a válaszom arra, ami az utóbbi hozzászólásban elhangzott. Tisztelt Képviselőtársaim! Feltétlenül fontos leszögezni, hogy akármennyire is harcoltunk a lakásprivatiz áció kapcsán, azért sikerült néhány önkormányzati lakást megtartani, és ezzel az önkormányzati lakásállománnyal bizony gazdálkodni kell. Tudomásul kell venni, hogy nagyon sok ember vár úgy lakásra, hogy egyetlenegy esélye van, az, hogy önkormányzati bérlak ásba kerül, más módon nem tud lakáshoz jutni. A legrászorultabbak arra sem gondolhatnak, hogy egy költségelvű vagy egy piaci alapon bérbe adott lakásba költözhetnek. Ezért a szociális bérlakásállománnyal való gazdálkodás keretében bizonyos szabályokat meg kell alkotni. Meg kell védeni a szociális alapon bérbe adott lakásokat és azok bérlőit is. Éppen ezért - még egyszer hangsúlyozom - a már kialakult óvadékrendszerben feltétlenül fontosnak tartom, hogy a nem szociális alapon bérbe adott lakásoknál legyen óv adék, ha akarja az önkormányzat, viszont a szociális alapon bérbe adottaknál ne lehessen óvadékot kikötni. Még egyszer hangsúlyozom - és nem árnyékra vetődöm, tisztelt képviselő úr; az előző hozzászólásában ezt tetszett mondani , csupán azt szeretném megv ilágítani, hogy igen, a szociális alapon bérbe adott lakásnál fontos, hogy szabályt alkossunk a törvényben, a többinél pedig nem fontos, hogy szabályt alkossunk, hiszen a Ptk. alapján az önkormányzatok már most is bőven élnek ezzel a gyakorlattal. Nem köte lező óvadékot kiszabni, nem kötelező ezt rendeletben meghatározni, de ha az önkormányzat úgy látja, hogy a vagyonával így tud a legjobban rendelkezni, akkor ezt tegye meg. Névjegyzék: a névjegyzék sokakban valóban felelevenítheti azt a régi rossz rendszert , amit tanácsi lakásgazdálkodásnak hívtunk, neveztünk és szenvedtünk tőle. A névjegyzék mint szóhasználat valóban ezt sugallja, de ha elolvassák a szabályokat, rá fognak döbbeni, hogy miről szól ez a törvénymódosítási hely. Arról szól, hogy az az önkormány zat, amely biztosítani kívánja saját legrászorultabb lakosságának, hogy belátható időn belül - a módosítási javaslat egy évet ír , nagyjából egy éven belül lakáshoz fog jutni, akkor ez biztonságérzetet ad a lakásra váró szociálisan rászorulónak. Nem kell minden lakásról névjegyzéket készíteni, oly módon bérbe adni. Az adott önkormányzatnál továbbra is megmarad a lehetőség a pályáztatásra, megmarad a lehetőség a költségelvű bérbeadásra, a piaci bérrel való bérbeadásra, de dönthet úgy az önkormányzat, hogy a szociális alapon bérbe adott lakásokra készít egy névjegyzéket. (13.30) Ha ezt a névjegyzéket elkészíti, akkor nem fog adatvédelmi törvényt sérteni, mint ha úgy tartja nyilván a lakásra várókat, hogy egyszerűen az iktatószám alapján besorolja őket. Még az általános vitában volt egy ilyen félreértés, hogy azt is névjegyzéknek lehet tekinteni, hogy amikor valaki beír a polgármesternek, hogy szeretne lakást bérbe venni, és ezt iktatom, akkor ezzel én nyilvántartásba vettem ezt az ügyfelet. Nem, kérem, ez adat védelmi szempontból nem megoldható. Ha a névjegyzéket elkészíti az önkormányzat, mert rendeletben szabályozza, hogy ezt ő meg akarja csinálni, akkor ezzel a törvény szabályai szerinti, adatvédelmi szempontból is aggálytalan nyilvántartást fogja elrendelni saját magának. Ekkor ez valóban nyilvántartás lehet, ekkor az adatokat kezelheti, és oly módon kezelheti az önkormányzat, ahogy azt a törvény előírja. Én ezt egy nagyon fontos kérdésnek tartom, éppen ezért javaslom, hogy gondoljuk végig: igen, az önkormány zatok egy része szeretné tudni, hogy hányan akarnak hozzájutni lakáshoz szociális
