Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP):
1634 képviselőkben, az önkormányzati bizottságokban. Minden olyan előírás, amely ajánlást tesz, de nem fogalmazza meg, nem írja le, hogy mi lenne a helyes és követendő megoldás, tulajdonképpen csak szétzülleszti az önkormányzati rendsze rt, és nem tesz jót a vagyongazdálkodásnak, különösen nem szolgálja a lakásgazdálkodást és a lakásszektor érdekét. Ez az állításom különösen megáll a névjegyzék visszacsempészése esetén. Arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy névjegyzék akkor volt, am ikor döntően tanácsi lakások uralták a lakáspiacot, amikor az államosítások folytán mindenki elvesztette a lakástulajdonát, és utána kezdődött a szocialista elosztási rendszer. Ez volt a névjegyzék. Ma, a rendszerváltó tizenötödik évünkben hatályos jogszab ályok írják elő az önkormányzatoknak, hogy a hozzájuk benyújtott és a hozzájuk beérkezett kérelmeket milyen formában kell nyilvántartani, hogy kell megtárgyalni azokat, és hogy kell róluk dönteni. Ezt a demokratikus folyamatot kell erősítenünk. Ehelyett a kormányzat azt ajánlja az önkormányzatoknak, hogy újra nyúljanak a névjegyzék összeállításának az intézményéhez. Szeretnék mindenkit arra emlékeztetni, hogy amikor lakáshiány volt - akár természetes, akár mesterséges lakáshiány volt - az előző rendszerben, akkor a tanácsok névjegyzékeket állítottak össze, több százezer embert vettek névjegyzékbe, sorolták őket, minősítették őket, hitegették őket azzal, hogy bizonyos idő eltelte után lakáshoz jutnak, pontszámokat kaptak. A korrupció melegágya volt a névjegyz éken kívüli megoldások keresése. Önmagában véve felejtsük el az előző rendszer hibás lakásgazdálkodásának a kritériumait. Ne kelljen névjegyzéket összeállítani, ne kelljen az önkormányzatoknak minősíteni a hozzájuk forduló polgárok igényeit, őket magukat, a lakáshelyzetüket! A névjegyzékek vagy időrendi sorrendet takarnak, vagy valamilyen súlyozott sorrendet. De azt is el tudom képzelni, hogy lesznek olyan önkormányzatok, amelyek jobb híján előveszik még azokat a szempontokat is, amelyek teljesen eltorzítot ták a lakáshoz jutást. Ez azért is teljesen életszerűtlen a mai világban, mert az önkormányzatok tulajdonában a lakásállomány 7 százalékánál kevesebb lakás van, és nem magasan kvalifikált lakásaik vannak, hanem alacsonyan. Komfort nélküli, félkomfortos lak ásállománya van az önkormányzatoknak. Igazság szerint az a helyzet, hogy azok, akik ilyen lakásokat igényelnek, eleve olyan szociális helyzetben vannak, hogy nem tudnak élni azokkal a lehetőségekkel, hogy maguknak vásároljanak, építkezzenek, szövetkezetbe vagy valamilyen társasházi formába beálljanak. A kormány előterjesztésének mindegyik pontjára - nemcsak az 1esre és a 20asra - az a jellemző, hogy nem veszi tudomásul, az önkormányzati lakások szinte százszázalékosan társasházakban vannak. Az önkormányza tok társasházaknak a tulajdonostársai, és az önkormányzatoknak tulajdonostársként kell viselkedniük egy társasházban. Ezt elfelejti ez a törvény mind az 1., mind a 20. pontjában. Próbál átcsempészni már bevált jogintézményeket, mint az óvadék, de nem mer d önteni arról, hogy legyen vagy ne legyen. Sugallja, hogy valamilyen névjegyzék kellene. A későbbiekben, a vita másik szakaszában majd át fogunk térni az ottlakás bizonyítására és az életvitelszerű lakáshasználat kérdésére. A törvénytől azt várjuk el, hogy szabályozza azt, amit kell, közösen és megelégedéssel, az önkormányzati tulajdon tiszteletben tartásával, az önkormányzati tulajdon egyenrangúságának a megfogalmazása mellett írja elő, hogy mit tegyen vagy mit ne tegyen az önkormányzat, egyébként pedig szí veskedjen az önkormányzatok belátására, mérlegelési jogkörére bízni azt, hogy a lakásállományával hogyan gazdálkodik. Ez szolgálja a lakásgazdálkodás érdekeit, és ez szolgálja a bérlakásban élők érdekeit is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszonynak. Képviselő asszony az előbb még kétperces hozzászólásra jelentkezett, most pedig az ügyrendi jelentkezőknél látom a nevét. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) :
