Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
1611 Az lehetetlen állapot, hogy ha én megvásárolok egy terméket, és vagyok olyan környezetbarát, hogy többutas termékben, tehát visszaváltható termékben te szem ezt, már a visszaváltásnál a poklok kínját kell megélnem, amiről Dante már írogatott, de elképzelni csak akkor lehet, ha mínusz 20 fokban kinn az utcán ácsorgok egy csöngő előtt, amire ki van írva, hogy öttíz percen belül majd jelentkezünk, mert szer encsétlen ember, aki ott üvegvisszaváltó, az egyben árufeltöltő is, és amíg végig nem futott három szalagon, nem ér oda, hogy az én rekeszemet visszavegye. Nos tehát, elő kell írni a csomagolóanyagoknál ugyanazt a forgalmazásvisszaváltási kötelezettséget, mint ahogy eladja. És jön az ellenérv: a kisboltok erre nem készültek fel. Én még olyan kisboltban nem voltam, ahol tőlem ne vették volna vissza az üvegeimet. Sőt a kisboltoknál azt is látom, hogy épp ez a verseny, ami kialakul, szerencsétleneket most már a létükért való küzdelemben arra indítja, hogy még többet is visszavegyenek, mint amit forgalmaznak, mert így maradnak életben. Ha már betér valaki három sörösüveggel, akkor lehet, hogy vesz egy üveg sört, és neki már ez is valamiféle forgalom. Nyilvánval óan itt még lehetne időbeli határt is szabni arra nézve, hogy ezek mikor és hogyan készülnek fel, de ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Aztán a tájékoztatási dolgok. A fogyasztóvédelem foglalkozik vele, az élelmiszerkönyv foglalkozik vele, hogyan nem sz abad becsapni a vásárlót. A kereskedelmi törvényben is ezt azért meg kellene fogalmazni vagy visszautalni ezekre a törvényekre, hogy kérem szépen, milyen dolog az, ha én bemegyek egy kistelevíziót vásárolni nagy boldogan, hogy m ilyen jó, ezt lehet szivargyújtóról is meg aprófával is (Derültség.) , meg egyébként mindenféle alternatív megújuló energiaforrással üzemeltetni; hazaballagok vele, bedugom, ezen aztán semmilyen adás nem jön. Visszaviszem a boltba huszonnégy órán belül - te hát nem hetvenkét órán belül , szó nélkül viszik oda a pulthoz, bedugják, működik. Én vagyok a hülye vagy nem értek hozzá? Elolvasom még egyszer - jól kapcsoltam be. Megint elmegyek vele, már kicsit szégyellem is magam, a szivargyújtóra ott, a parkolóban bedugom, s látom: működik. Hát akkor én voltam a buta, valamit elrontottam. Megint hazamegyek - mondjuk, a távolság 80 kilométer. (Derültség.) Hazamegyek, bedugom - semmi. Megint visszamegyek, és akkor mondja nekem ott az eladó, hogy hol próbálgattam. Mond om, hogy hol. “Ja, azt mondja, kérem szépen, ez csak bizonyos adókörzeten belül, 10 kilométerig fog!” De mondom: “Ez miért nincs ráírva?” - ”Hát mit akar ennyi pénzért?” Ennyi pénzért… Szóval, amikor megveszem, már tudnom kell, hogy ez körülbelül arra jó, hogy beülök a Lakitelek alá (Derültség.) , és akkor ott figyelek - vagy a Kabhegynél , mert ott működik, de mondjuk, már nem működik Jászszentandráson, mert a történet erről szól. Akkor tessék ráírni, hogy kérem szépen, ez olyan televízió, hogy ha kirándu lni megy, keresse az adótornyot, és ott a közelében tudja fogni. Ez is beletartozik valahova! És azt persze lehet mondani, hogy ezt majd az etikai meg a normakódexben leszabályozzuk, de addig, amíg a törvényben konkrétan nincs megfogalmazva, hogy márpedig a vásárlók megtévesztése - nemcsak a fogyasztóvédelem, hanem egy tisztességes kereskedelmi morál - mivel kell járjon, addig itt a szabályozásnak ugyan eleget teszünk, és meg is nyugszik a lelkiismeretünk, de azokat a problémákat nem oldjuk meg, amivel nap mint nap találkozunk. A dolgozók védelme. Ha a munka törvénykönyve mindenkire nézve megadja azokat a garanciális szabályokat, hogy neki a pihenéshez és a megfelelő munka utáni díjazáshoz joga van, akkor a kereskedelemben - ott, ahol most bizonyos áruházlán coknál bizony ez a munkaidőbeszabályozás eléggé rugalmas, és akkor most finoman fogalmaztam , ebben a kereskedelmi törvényben azokat az egzakt szabályokat, ami ennek a munkának, ennek a tevékenységnek a különleges voltát jelenti, azt a védelmet is meg ke ll adni, ami ezeket a dolgozókat méltán megilleti, ugyanúgy, mint mondjuk, egy vasesztergályost vagy egy női szabót, bár ezekből az utóbbi időben eléggé kevés van, mert a textiliparban, mint tudjuk, ismét kereskedelmi dömping indult el Keletről. Tehát félr eértés ne essék, semmiféle multiellenes dolgot nem mondunk; arról van szó, hogy a piac és a verseny mindenki számára egyenlő, és akik hátrányos helyzetbe kerülnek, azok kapjanak
