Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskörök... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1406 egysége, amely vagy működésképtelenséghez, vagy a szétparcellázott feladatellátás megduplázódásához vezet, nemhogy karcsúbb államot eredményezne. Klasszikus tétel, hogy a rossz szervezeti megoldások újabb átszervezéseket szülnek, pedig a közigazgatás egyik legértékesebb tulajdonságának a stabilitásnak kellene lennie. Ezt mutatja, hogy az hírlik, megszüntetik a 2004. január 1jével létrehozott Országos Környez etvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságot. Szinte nevetséges, hogy a most előttünk fekvő törvényben mégis szerepel a neve, a 47. §, amely a törvénytervezet 57. §át módosítja. Számot vetetteke azzal, államtitkár úr, ha ez így marad, akkor ezt csak újabb törvénymódosítással lehet majd megszüntetni? Tisztelt Képviselőtársaim! Ha igaz a hír, akkor fél évszázados működés után végképp eltűnik az állam operatív vízgazdálkodási feladatainak ellátását irányító legendás szervezet, az Országos Vízügyi F őigazgatóság is. Természetesen lehetne azt mondani, hogy egy volt szocialista szervezet szűnik meg, béke poraira. Sajnos, azonban nem így van. Hazánk természetföldrajzi viszonyai között az államnak mindig voltak és lesznek vízgazdálkodási, árvízvédelmi ope ratív feladatai, amelyek nem miniszteriális feladatok, de nem is a magánszférába valók. Akkor pedig minek megszüntetni, átszervezni egy, a szakmai feladatait bizonyítottan jól végző, nemzetközi tekintélyt kivívott szervezetet? Ennek az átszervezésnek a tör vényi lekövetését kéri most a kormány a tisztelt Háztól? Ráadásul úgy tűnik, a kormány fordítva ül a lovon. Minden normális helyen előbb van a törvény, azután a végrehajtó szervezet. Esetünkben a kormány szervez, azután kész helyzet elé állítja a parlament et, ezért ez is elfogadhatatlan. A felvezetésben azt állítottam, hogy a biztosítékadással és biztosítással kapcsolatos kötelezettség bevezetése újabb terheket ró a gazdálkodószférára. A ma hatályos természetvédelmi törvény előí rja, hogy akik védett természeti területen veszélyes anyagot használnak, vagy egyébként a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelentő tevékenységet folytatnak, külön jogszabályban meghatározottak szerint kötelesek biztosítékot adni, vagy felelős ségbiztosítást kötni, és ennek részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg. Hasonló rendelkezés van a környezetvédelmi, valamint a hulladékgazdálkodási törvényben is. (16.10) Az általános indokolás azt mondja, hogy ezeket azonos szempontrendsz er szerint kell újraszabályozni. Ez még talán érthető is lenne, de a három törvény 1995ben, 1996ban és 2000ben született, azóta sem készültek el a törvény szerinti végrehajtási rendeletek, egy kivétellel: az elektronikai berendezések visszavételével kap csolatban 2004ben valóban megjelent egy ilyen biztosítékadási kötelezettség. Mire készül tehát a kormány? Ha tíz éve nem jutott eszébe megcsinálni a végrehajtási rendelkezést, akkor most miért vált sürgőssé ez az újraszabályozás egy szervezeti ügyek miat t szükséges törvénybe csomagolva? Miért nem árulja el ezt nekünk például az általános indoklásban? Ha pedig a felhatalmazások alapján valóban a biztosítékadás bevezetésére készül a kormány a természetvédelem, a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás ter ületén egyaránt, akkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy készülte erre vonatkozóan hatástanulmány, milyen terhet ró a gazdálkodóra, mit fékez a gazdaságon, hogy az amúgy is tőkeszegény magyar vállalkozó pénzét ilyen célra zárolja. Vagy a bankgaranciák, új abb kötelező biztosítások megint a pénzintézetek profitját vannak hivatva növelni? Amíg ezeket a kérdéseket nem tisztázza a kormány, addig nem szabad ilyen rendelkezéseket elfogadni. Néhány pikáns részletet mondok most a törvényjavaslat kapcsán, amely jell egzetes példa az alapvetően mozgalmár attitűdű magyar környezet- és természetvédelemre. Ha ma valaki fokozottan védett természeti területre akar belépni, azt az igazgatóság hatósági engedélyével teheti meg. Ez így van rendjén. Na de az előttünk lévő javasl atban leírják, hogy a hatósági feladatkör levált az igazgatástól, és elkerült a felügyelőséghez. Nosza, tehát ha be akarok menni, akkor előbb kérjek
