Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskörök... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1403 környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelvét kell figyelembe vennünk, illetve arra való figyelemmel kell mindezt nekünk is módosítanunk. Az Európai Parlament és Tanács vo natkozó, 2003 májusában meghozott irányelve a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvétele kapcsán, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében többek között előírta, hogy a fejlesztések jóváhagyásának engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó jogerős határozatról tájékoztatni kell a nyilvánosságot. Az ezen irányelvnek való megfeleltetés miatt szükséges a környezetvédelmi törvény módosítása. Emellett az ez év január 1jével létrehozott egységes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervezetrendszer eljárásainak egyszerűsítése érdekében felülvizsgálatra kerültek azok az engedélyezési eljárások is, amelyek lefolytatása e szervezet hatáskörébe tartozik. (15.50) A felülvizsgálat eredményeként, bár a vonatkozó európai irányelvnek való megfeleltetés nem teszi szükségessé, de azzal együtt újraszabályozásra kerülnek a környezetvédelmi törvény környezeti hatásvizsgálattal és egységes környezethaszná lati engedélyezéssel kapcsolatos előírásai is. 2005. október 8án, vagyis alig pár nappal ezelőtt lépett hatályba az Európai Parlament és Tanács - mármint Európai Tanács - rendelete a mosó- és tisztítószerekről, amelyek végrehajtása érdekében a kémiai bizt onságról szóló törvényt ki kell egészíteni egy felhatalmazó rendelkezéssel. A hulladéklerakókról szóló tanácsi irányelv 15. cikke jelentési kötelezettséget ír elő a tagállamok részére. A kötelezettség végrehajtója a környezet védelméért felelős miniszter. A miniszter kijelölése csak törvényben történhet, ezért a jelentéstételi kötelezettséggel ki kell egészíteni a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLVIII. számú törvényt. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem felszólaló tisztelt kollégám, Pap János fide szes képviselő úr sok példáját említette annak, hogy az ő értelmezése szerint ezek a törvénymódosítások miért nem szolgálják a környezetvédelem ügyét, és az ő értelmezésében legalábbis miért szolgáltatják ki az eddiginél is jobban a különféle gazdasági lob bik érdekének a környezetvédelem ügyét. Nos, ez természetesen egyrészt egyéni megítélés kérdése is. Én nem úgy látom, hogy ez így lenne, másrészt azt hiszem, arról van szó, hogy a dolgokat önmagukban, kis részeiben nézzük, avagy igyekszünk egész, globális képet alkotni magunknak, és abban az optimális megoldás felé törekedni. Én tagja vagyok az Európai Tanács parlamenti közgyűlése gazdasági bizottságának is és környezetvédelmi bizottságának is. Számtalan alkalommal veszek részt ilyen jellegű vitákban, külön ösen az ottani környezetvédelmi bizottság tagjaként, amikor hasonló vélemények merülnek föl, és néha bizony egész szélsőséges megfogalmazásokba bocsátkoznak, különösen az energetikával kapcsolatos témák alkalmasak arra, hogy az indulatokat elég extrém szél sőségekig elvigyék. Én mindig azt gondoltam, hogy nem lehet igaza sose annak, aki a környezetvédelem ügyét abszolút önmagában, laboratóriumi tisztaságban igyekszik érvényesíteni, mert az sokszor a maga által kitűzött legszentebb céljainak megy ellene a gya korlatban. Mert például vajon lehete az atomenergia ügyéről elparentálóan nyilatkozni? Önmagában persze lehet, de annak figyelembevételével semmi esetre sem, ha azt tudjuk, hogy ennek használatára a világ legjobban és egyre jobban rászorult, pontosan a kö rnyezetvédelem érdekében is, hiszen enélkül az annyit idézett, és ugyancsak annyit vitatott kiotói irányelvek még csak elméletben sem nemhogy nem tarthatók be, hanem még csak nem is közelíthetők. És sok ilyen téma van. Persze, a másik oldal is igaz, ha nem vesszük figyelembe, hogy a világ csak fenntartható módon fejlődhet, mert ha nem fenntartható módon fejlődik, akkor saját maga alatt vágja a fát. Tehát én azt gondolom, hogy a kérdéseket és a dolgokat sokkal globálisabb, átfogóbb jellegű módon kell, minden egyes kis részletkérdés elemzése során is értelmezni, és nem lehet csak szigorúan véve abszolút steril környezetvédelmi szempontok alapján kizárólagos ítéletet hozni, egymással összefüggő környezetvédelmi és gazdasági kérdésekben. Ezeknek a jellegű dolgok nak együtt kell az optimumát keresni, és azt gondolom, hogy ha ilyen szemszögből nézzük például az
