Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskörök... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
1388 hiszen így viszonylag gyorsan elég nagy mennyiségű joganyagot kellett mind a bizottsági üléseken, mind itt a parlamentben megtárgyalni, ami a munka rovására megy, de erre majd a képviselői hozzászólásomban szeretnék részletesebben kitérni. M ondjuk mindezt azért is, mert ugyanakkor több mint kilenc hónappal a szervezetek létrehozása után sürgősségi tárgyalásra került a bizottság és a parlament elé egy erőltetett tárgyalási metodikával, ami szintén nem indokolható, és szintén azt mutatja, hogy a kormány késésben van, s hosszas késedelmeskedés után pedig kapkodva nyújtja be ezt a törvényt. Magában a törvény tartalmi részében is számos kifogásolnivaló van. Mint Orosz Sándor úr is mondta, a törvénytervezet próbálja valamilyen módon rendbe rakni azt a káoszt, amit a természetvédelmi hatóság ellehetetlenítésével ért el a kormányzat arra való hivatkozással, hogy a kezelői jogokat és a hatósági jogkört különválasztják, illetve az őrszolgálatot teljesen lehetetlen helyzetbe hozzák. Ebben a törvényterveze tben próbálják ezt rendezni, de nem sikerül. A januárban kialakított helyzet is tulajdonképpen akár alkotmányellenesnek is tekinthető, erről majd az Alkotmánybíróság kimondja az ítéletét, és ebben a törvénytervezetben ezek az anomáliák tovább mélyülnek, és nem oszlanak el. Mint Orosz Sándor is mondta, a nemzeti parkok szerepére csak egy kitétel: nagyon érdekes módon az ügyfél és a szakértő a nemzeti parkok esetében ugyanaz lett. Ez nem igazán egyezik az alkotmányos jogokkal, hiszen valaki vagy ügyfél, vagy szakértő, egyszerre két szerepet nem tölthet be, mint a mostani felállás szerint; illetve az őrszolgálatok helyzete és az őrszolgálatok irányítása, hatáskörének kérdése sem megfelelő módon szervezett. Mint mondtam, más egyéb kérdésekbe is belenyúl ez a tör vény, elég szerencsétlenül. Csak egy dolgot szeretnék megemlíteni, a kintlevőségek kérdését, azok behajthatóságát a hulladékgazdálkodásban, ami az önkormányzati cégek ellehetetlenülését okozza, ha ez a törvénytervezet ebben a formájában megvalósul. Mindeze n hibák miatt mi nem tartottuk tárgyalásra alkalmasnak. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : A jogharmonizációs előterjesztésről a környezetvédelmi bizottság álláspontját Józsa István képviselő úr ismerteti. DR. JÓZSA ISTVÁN , a környezetvédelm i bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a magyar jogalkotásnak folyamatosan nyomon kell követnie az uniós változásokat, követnie kell a parlamenti és tanácsi irányelveket, és ezt be k ell ültetni a hazai jogrendbe. Az Unió környezetvédelmi irányultságú jogalkotása láthatóan fejlődik, azt lehet mondani, egyre intenzívebb, így a közeljövőben folyamatosan számolni lehet növekvő számú környezetvédelmi jogalkotás igényével, tehát ilyen értel emben lehet, hogy indokolt a két törvénymódosítás különválasztása. Az Unió környezetvédelmi jogalkotása a fenntartható fejlődés, a társadalmi igazságosság megvalósítását szolgálja. Ennek része a törvényjavaslat alapjait jelentő uniós szabályozás, ami az el őttünk lévő törvényjavaslat tárgyát is képezi. A T/17644. számú törvényjavaslat, amely az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények uniós közösségi jogi aktusnak való megfeleltetéssel összefüggő módo sításáról szól - szép hosszú címe van , tartalmazza a 2003. évi IV. számú európai közösségi számot viselő európai irányelv érvényesítését, ami környezetvédelmi adatok, tények, információk és a nyilvánosság mint szabadság kérdéseiről rendelkezik. Ennek érd ekében módosul a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 13. §a. Ez az egyik leglényegesebb eleme az előttünk lévő törvényjavaslatnak, hogy a nyilvánosság mint kontroll, törvényi garanciákat is kapjon. Lényegesen részlete sebben és pontosabban fogalmazza meg a javaslat az információ biztosításához fűződő jogokat, illetve az információ szolgáltatóinak kötelezettségét, ami az egészséghez, az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jog érvényesülését, tehát az emberi egészs éget szolgálja.
