Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskörök... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1385 esztendőkben, hogy bizony a túl körülményes, egymást átfedő, túl hosszú határidőkkel rendelkező eljárások a gazdaság különböző kezdemé nyezéseit komolyan fékezték. Ez az új szabályozás felgyorsítja ezeket a folyamatokat, és olyan rendszereket hoz létre, amelyek esetében lényegesen gyorsabbá válhat az engedélyezési eljárás, és egyúttal egyszerűbbé is. Tisztelt Országgyűlés! Ha a törvényjav aslatok tartalmát össze akarjuk foglalni, akkor azt mondhatom, hogy az önök előtt lévő, T/17643. számú törvényjavaslat tizenhat olyan törvény módosítását tartalmazza, amelyek környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket állapítana k meg. A módosítások zöme a szervezetkorszerűsítésből adódóan arról szól, hogy az eljáró szerv nevét meg kell változtatni, illetve egyes hatósági, szakhatósági hatásköröket pedig meg kell szüntetni. A törvényjavaslat egységesíti a szabályozási felelősségi körömbe tartozó három törvény felelősségbiztosítással és biztosítékadással kapcsolatos rendelkezéseit is, amelyek a védett tárgy azonossága ellenére jelenleg eltérőek. A törvényjavaslat szerint a környezethasználó vagy a hulladékkezelő a tevékenység enged élyezésekor biztosíték képzésére köteles az előre látható környezetvédelmi kötelezettségeire. (14.20) A tevékenységéből esetleg adódó, előre nem látható környezeti károk felszámolása érdekében, a finanszírozás biztosítása céljából pedig környezetvédelmi bi ztosítás kötésére kötelezhető. Úgy vélem, hogy ez nagyon komoly előrelépés a hazai környezetvédelmi jogban, hiszen azokhoz a korábbi szabályozásokhoz hasonlóan, amelyek mind jogi, mind pedig gazdasági eszközökkel akarták elősegíteni a környezet megfelelő v édelmét, gondoljunk csak a termékdíjtörvény új módosítására, vagy gondoljunk a környezethasználati díj bevezetésére, ehhez hasonlóan például a visszavételi kötelezések megfogalmazása a hulladékkezelésben épp olyan fontos és nagy jelentőségű, mint a biztosí tékadás előírása, illetve a felelősségbiztosítás megkövetelése. Hiszen nemegyszer találkozhattunk az elmúlt esztendőkben olyan jelenségekkel, hogy egyegy gazdálkodó szervezet a hulladékgazdálkodásban rejlő üzleti lehetőségeket látva belefogott ilyen tevék enységbe, komoly haszonra tett szert, majd vagy gazdálkodási hiányosságokból, vagy egyéb okokból tönkremenvén, nem tudott helytállni az általa kezelésre, ártalmatlanításra átvett anyagok eltüntetése érdekében. Azt is mondhatnám, hogy sokszor éppen azzal pr óbálkozott, hogy eltüntesse őket, ahelyett, hogy megfelelően ártalmatlanította volna. Tehát ezek a szabályozások a jövőben nagyon sokat segíthetnek abban, hogy a részletes szabályozások mellérendelésével sikerüljön a környezeti károkozást visszaszorítani. A szervezetkorszerűsítés miatt, illetve a biztosítékadással és a biztosítással kapcsolatos előírások egységesítésén túl néhány egyéb módosítást is tartalmaz a törvényjavaslat. Ezek közül megemlítem önöknek a vízkészletjárulékot, amelynek részletszabályait a költségvetési törvény melléklete helyett a jövőben kisebb tartalmi változtatással a szakterületi törvény, a vízgazdálkodásról szóló törvény fogja tartalmazni. A tartalmi változtatás pedig annyiból különösen jelentős, hogy 2006. január 1jétől az öntözés re, illetve halgazdálkodásra használt víz után nem kell vízkészletjárulékot fizetni. Az önök előtt levő T/17644. számú törvényjavaslat a közösségi jogi aktusokból eredő törvényi szintű jogalkotási feladatok megvalósítását tartalmazza. A törvényi szintű sza bályozás egyrészt tartalmi jellegű, az irányelvi előírás hazai jogba való átültetését szolgálja, másrészt az európai jognak való megfeleltetéshez szükséges alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotásához szükséges felhatalmazások megadását foglalja magába. A törvényjavaslatnak az európai jogi aktusoknak való megfeleltetésen túl, de azzal összefüggésben van még egy lényeges eleme, a beruházások megkezdése előtt lefolytatásra kerülő környezeti hatásvizsgálati eljárás egyszerűsítése. A hatásvizsgálat a jövőben két szakasz helyett egy szakaszból fog állni. Igaz, azt egy előzetes vizsgálat fogja megelőzni, de összességében jelentősen rövidül az eljárás.
