Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - „A Fidesz visszaállamosítási megnyilatkozásairól” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉLŐ NORBERT (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1375 hogy tulajdonának más rész ét ne adja el, mert versenyképességi szempontok alapján az országnak, a társadalomnak ez így éri meg. Minden egyes magánosításról szóló döntés előtt erre keressük a választ. Ennek alapján tökéletesen értelmetlen az önök ajánlata bármiféle szerződésről, bár miféle döntésről, mert nincsenek dogmák, és nincsenek kőbe vésett szabályok. Ha változik a gazdasági helyzet, ha a regionális körülményeink lényegesen megváltoznak, ha az egész vagyon szempontjából az az optimális, hogy az állam módosítsa korábbi álláspont ját, akkor erre van szükség, mert megteheti, hogy egy korábban megtartandónak ítélt befektetést elad, vagy visszavásárol egy korábban eladott vagyonrészt. Ebben a gondolkodásban semmi új nincs, mert hatékonysági és versenyképességi szempontok alapján dönte nek a világon mindenütt az ilyen kérdésekben, s az itt elhangzott európai példák is ezt húzzák alá és nem valamiféle merev számarányokat. Mert az a kormány és az az állam hatékony, amely azt gondolja végig, hogy a magyar társadalom szempontjából hol hatéko nyabb az állam vagyonát tartani. Tisztelt Képviselőtársaim! A Szocialista Pártnak az a javaslata, hogy az év végével zárjuk le a privatizációs folyamatot, és kezdjünk el egy másfajta vagyonkezelést. A privatizáció 1990ben kezdődött, most 2005öt írunk, a nagy, a tömeges méretű privatizációs eljárások sora véget ért, befejeződött a gazdasági rendszerváltás első része. Az a javaslatunk, hogy indítsuk el a második részt, a második fázist, a sikeres vagyonkezelést. A megmaradt és megtartandó állami vagyonrésze k felügyeletét bízzuk egy olyan szervezetre, amely versenyképességi és hatékonysági szempontok alapján gazdálkodik az állami vagyonnal. Ez lehet egy nemzeti holding vagy lehet maga az Államkincstár. Döntsünk arról is, hogy egységes legyene a vagyonkezelés vagy maradjanak ágazati feladatok. Azt gondolom helyesnek, hogy ezt vitassuk meg, és ezt döntsük el közösen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre megadom a szót Élő Norbert képviselő úrnak. ÉLŐ NORBERT (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor Bernáth Ildikó szólásra jelentkezett és bizonyos számokat említett, már akkor is kértük, hogy mondja meg konkrétan, miről beszél, honnan vette azt, hogy másfél millió munkahely eltűn t Magyarországról. Nem tudom, hogy ő ezt a számot honnan vette, de az biztos, hogy nem a KSHtól, mert a KSH adatai szerint 1994ben a foglalkoztatottak száma 3 millió 751 ezer fő volt - tehát a piacgazdaság legfájdalmasabb átalakulására lecsökkent a fogla lkoztatottak száma , ma, 2005ben pedig 3 millió 917 ezer. Tehát a foglalkoztatottak száma 1994 óta növekedett. Nem tudom, honnan vette ezt a másfél milliós számot, ennek semmilyen tárgyi alapja nincs. Örülnék, ha a Fidesz egyszer elmondaná, hogy ő ezt ho nnan vette, milyen kimutatásból, mert konkrétan sehol nem látjuk ezeket a számokat. A KSH adatai teljességgel ellentmondanak annak, amit ők állítanak. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Józsa Istváné a szó, szintén két percben. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A privatizáció nem cél, hanem eszköz. A privatizáció támadása szintén nem cél, hanem eszköz. Eszköz politikai hangulat keltésére, ami a gazdasági eredmények tényleges értékének az aláásását és kampánycélokat szolgál a Fidesz ré széről. Nagyon sajnálom, hogy egy ilyen gazdasági vitanapon - amikor érdemben vitatkozhattunk volna - a Fidesz papagájkommandó módjára sorolgatott három szót, amiket nem ismételek el, de egyetlenegy tényleges gazdasági érvet sem mondott. Nem mondta ki azt, ami a privatizáció valódi célja, hogy a gazdaság növekedjen, a termelés hatékonyabb legyen, legyen lehetőség fejlesztésre, az ország
