Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - „A Fidesz visszaállamosítási megnyilatkozásairól” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
1318 csatlakozás adta eséllyel - regionális központként új regionális szerepet tudjon magának Európában találni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Kös zönöm szépen, miniszter úr. Most pedig megadom a szót Dióssy Gábor gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár úrnak. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr . Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselők! A Szabad Demokraták Szövetsége és a magyar kormány, de valószínűleg valamennyi, piacgazdaság iránt valóban elkötelezett állampolgár nevében elmondhatom önöknek, hogy szó szerint mellbe vágott minket Orbán Viktor el nök úrnak arra vonatkozó kijelentése, hogy amennyiben ők kormányra kerülnek, felülvizsgálnak minden privatizációs döntést, amely mögött - ki tudja, milyen alapon - jogsértést, korrupciót vagy úgymond a stratégiai érdekek (Márton Attila: Nem csoda, hogy mel lbe vágott! - Kuncze Gábor: Szellemes!) sérelmét vélik felfedezni. Mellbe vágott bennünket, mert mindeddig úgy gondoltuk, hogy a magántulajdon biztonsága demokráciánk egyik alappillére, de mellbe vágott minket azért is, mert elvárnánk az elnök úrtól, hogy amennyiben jogsértésre utaló tevékenységre bizonyítéka van, akkor tegye meg a szükséges büntetőjogi lépéseket, feljelentéseket; minden egyéb esetben pedig a magántulajdonosok biztonságának megőrzése, a kedvező befektetői klíma fenntartása, a piacgazdaság k iteljesítése a közös feladatunk. Orbán elnök úr visszaállamosításra utaló homályos megjegyzései azonban jó alkalmat teremtenek arra, hogy itt a Magyar Országgyűlésben a parlamenti pártok és a kormány tisztázzák álláspontjukat a gazdaságról, magántulajdonró l, a privatizáció jövőjéről, ezért itt én most három dologról szeretnék önöknek beszélni. Egyrészt arról, hogy a világban gazdaságfilozófiai paradigmaváltás zajlik - miben áll ez a paradigmaváltás , és ez nem hagyja érintetlenül az állam gazdasági szerepé t sem; másrészt arról szeretnék szólni, hogy milyen privatizációs folyamatok zajlanak jelenleg a világban; harmadsorban pedig arról, hogy mire terjed ki a kormány privatizációs szándéka, méghozzá azért, mert mélyen meg vagyok győződve arról, hogy a magántu lajdon kevesebb erőforrás felhasználásával, hatékonyabban tudja ellátni a vállalkozói tevékenységet, és így az állam több energiát tud fordítani saját és polgárai védelmére, oktatására, a rászorulók megsegítésére, ami elsősorban az állam feladata megítélés ünk szerint. Először tehát a világban zajló gazdaságpolitikai paradigmaváltásról: a második világháború lezárását követően, úgy az 1970es évekig, gyors növekedési és kedvező költségvetési helyzet jellemezte a nyugateurópai országokat, a maihoz képest vis zonylag zárt nemzetgazdasági keretek között az európai államokban megerősödött az állami tulajdon. Ilyen körülmények között az állami tulajdonban lévő vállalatok jelentős versenyelőnyre tettek szert, és mi tagadás, komoly szociálpolitikai szerepet is játsz ottak. A ’80as évektől kezdve azonban e tekintetben is a világ alapvetően megváltozott: az áruk, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása - amit elsősorban a gazdasági liberalizáció tett lehetővé - fokozatosan szétfeszítik a korábban többék evésbé zárt nemzetgazdasági kereteket. A globalizált, megnyitott piacokon a vállalati versenyképesség válik elsődlegessé, ez pedig szükségessé teszi, hogy a vállalatok megszabaduljanak felesleges költségeiktől, esetleges politikai terheiktől. Az állam ezek között a keretek között már csak kedvező feltételek kialakításával ösztönözheti a versenyt, és kell ösztönöznie a versenyt. (9.30) Ez az oka annak is, amiért NyugatEurópában is új privatizációs hullám indult el, tehát abban a NyugatEurópában, amely a má sodik világháború után jellemzően állami tulajdonú vállalatok sikeres szereplésére alapította gazdasági fejlődését.
