Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
12 a kormányunk, hogy végre Magyarországon itt az árstabilitás? (Zaj, közb eszólások az ellenzéki pártok soraiban.) A volt kormányfő, aki nyilvánvalóan ismeri az ország dolgait - minden tehetsége és képessége megvan erre, hogy ismerje, ha ismerni akarja , ne tudná, hogy Magyarországon soha ennyit lakástámogatásra, családtámogatá sra, autópályaépítésre, fejlesztésre nem költöttünk? (Zaj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) Mi lehet akkor a szándéka? (Taps, közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van!) Mi lehet akkor a szándéka? Mi lehet az az ok, ami megéri azt, hogy eg y országnak, sok millió embernek a teljesítményét naponta elvitassuk, és azt vágjuk a képébe, hogy bajban van, hogy válságban van? Hogy elvitassuk az emberektől azt a közös örömöt, ami ott van a gürcölés következményeként a hétköznapokban? Magyarország egy szerre találkozik a lehetőségekkel és a kihívásokkal. Én lennék az utolsó, aki azt mondanám, hogy kérem szépen, minden fenékig tejfel. Ó, ugyan, dehogy! Ezernyi és tengernyi teendőnk van még. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Akkor dolgozzatok!) De azt hisze m, hogy akinek fontos, hogy milyen ez az ország, akinek fontos, hogy az emberek hogyan élnek és gondolkodnak, annak nem lehet érdeke, hogy elbizonytalanítsa az embereket, hogy alapvetően jó úton járunk - persze, kihívásokkal együtt , hogy elvegye az ember eknek azt az örömét, amely öröm mögött a saját teljesítményük áll. Orbán Pártelnök Úr! Itt állok önnel szemben. (Derültség, zaj az ellenzéki pártok soraiban.) Hogyha ön fenntartja azt az állítását, hogy Magyarország gazdasága válságban van, nagyon kérem, s zámokkal, tényekkel, szemtől szembe tegye meg ezt az állítását, ne a hátunk mögött, amikor nem vagyunk ott. Nem jelzőkkel leírva a helyzetet, hanem tényekkel és adatokkal. (Tállai András: Ez a bátorság!) Egy egyenes demokrata így viselkedik. (Taps a kormán ypártok soraiban.) A kormánynak, a demokratikus harmadik köztársaságban szüksége van ellenzékre - a haza ügyének nincsen szüksége ellenzékre. (Taps a kormánypártok soraiban.) Szavainkat nem a politikai érdek, hanem az igazság keresése és a haza szolgálatán ak őszinte vágya kell hogy formálja. (Derültség, zaj az ellenzéki pártok soraiban.) És még valami: szavaink nem változhatnak aszerint, hogy éppen kinek beszélünk, hogy éppen kormányon vagy ellenzékben vagyunk. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szánalmas!) Ti sztelt Országgyűlés! Kedves Hölgyeim és Uraim! 2000ben és 2001ben, amikor sokadszorra felmerült a kettős állampolgárság egyébként rendkívül bonyolult, összetett és sok fejtörést okozó ügye, az akkori kormány a kettős állampolgárság megadását nemzetbizton sági és nemzetpolitikai kockázatnak minősítette. Pár évvel később, amikor ellenzékben volt az akkori kormánypártok nemcsak egyike, hanem mindegyike, akkor ugyanezek a pártok azokat, akik ugyanazt képviselték, mint ők pár évvel ezelőtt, hazaárulónak minősít ették. Kérem szépen, ez nincsen rendben, ez nem helyénvaló magatartás! Az nincsen rendben, hogy ha a legnagyobb ellenzéki párt elnöke amerikai befektetőknek tart előadást, akkor nekik azt mondja, hogy a magyar gazdaság jövője azon múlik, hogy képese kellő lehetőséget biztosítani a magánkezdeményezésnek és a magántulajdonnak, majd ha a sajátjai előtt beszél Kőszegen, akkor azt mondja, hogy ha a nemzeti érdek úgy kívánja, akkor majd visszavesszük azt a vagyont, ami magánkézben van. Kérem szépen, ez nyilvánva lóan nem lehetséges! (Taps a kormánypártok soraiban.) Azt már meg sem kérdezem, hogy mit szólnánk ahhoz, ha ugyanezt mondaná a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Románia kormánya, azt mondaná az ott lévő befektetőknek, hogy tudjátok mit, mégsem gondoltuk korábban komolyan, tessék visszaadni, mert mostantól kezdve ez számít román, szlovák, cseh vagy lengyel nemzeti érdeknek. Nem lehet hol ezt, hol meg azt mondani! Nem lehet azt mondani 2000ben, hogy nemcsak lehetséges, hanem minden bi zonnyal szükséges is a MÁV személyszállítási üzletágát, sőt a teherszállítást is privatizálni, értékesíteni, mondja ezt 2000ben az akkori miniszterelnök, aki ma a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, most pedig azt mondja, hogy kössünk vagyonszerződést arra vonatkozóan, hogy nem adunk el semmit; kössünk vagyonszerződést arra vonatkozóan, hogy a
