Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
13 magántulajdont, a magántulajdonban ott rejlő lehetőséget kiszakítjuk és kitaszítjuk a jövő építéséből. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Interpellálsz? Még nem vagy elle nzékben!) A demokratikus Magyar Köztársaságnak felelős államférfiakra, programadó demokratikus politikusokra és nem szélkakasokra van szüksége. (Taps a kormánypártok soraiban. - Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Akkor mondjál le!) A haza ügye nem attól függ, hogy kormányon vagyok vagy ellenzékben. A haza javát szolgáló intézkedések nem változhatnak aszerint, hogy éppen ki előtt beszélek és kinek beszélek. Demokratikus politikus programja nem a hallgatóságának igényeihez, hanem az ország érdekeihez igazo dik. Ez nem egy bonyolult tétel! Azt szeretném kérni Magyarország valamennyi demokratikus politikusától, hogy ne saját hatalmi, politikai rövid távú igényeiből induljon ki. A haza érdekéből, a haza szükségleteiből induljon ki. (Taps a kormánypártok soraiba n.) Ha egyébként azt kérdezik, hogy a magyar politika milyen befolyást gyakorol a magyar gazdaságra, akkor azt tudom mondani az elmúlt évek elemzése alapján, hogy sajnos az igaz, hogy a magyar gazdaság legtöbb problémáját nem a gazdaság és a gazdasági szer eplők, hanem a politika és a politikusok okozták. Az elmúlt időszakra jellemző gazdasági ciklusok mögött alapvetően a politikai érdek által mozgatott politikai ciklusok vannak. Az 1996tól egyre erőteljesebben fejlődő, egyre kiegyensúlyozottabb magyar gazd aság 2001ben, éppen a választásokra készülve tér le a maga egyensúlytartó növekedési útjáról. Míg az azt megelőző két évben az egyébként majdnem 10 százalékkal növekvő gazdaságban a reáljövedelmek növekedése ennek a 10 százalékos növekedésnek még a felét sem érte el, jelentősen visszafogva a jövedelmek növekedését, mi több: nagyon sokakban felkeltve és megerősítve azt az érzést, hogy a rendszerváltás vesztesei közé fognak tartozni, 2001ben, a választások árnyékában az akkori kormány - a mostani ellenzék - a lassuló gazdasági növekedés keretei között a gazdasági növekedés kétszeresét elérő reáljövedelembővítést indított el. (13.30) S elindítja azt a ciklust Magyarországon, amely ezt követően három éven keresztü l tart, amely a magyar modern gazdaságpolitika történetében példátlan: a politika által hajtott, egymással is versengő, a három év egyébként lassuló gazdasági növekedését háromszorosan meghaladó jövedelembővülés történik az országban a vásárlóerő alapján s zámolva. 2001ben kezdődik a folyamat, 2002n közösen osztozik a mai kormány- és ellenzéki pártok összessége, és 2003ban visszük tovább mi ezt a folyamatot. A politika erős tüze, a hatalom megtartásának és a hatalom megszerzésének erős vágya olyan politik ai és szociális egymásra licitálást indít el Magyarországon, amelyet azóta is nagyon nehezen, nagyon sok erőfeszítéssel, nagyon sok vitával sikerül újra az egyensúlytartó növekedési pálya felé visszamozdítani. Magyarország, ha nem vigyáz magára, akkor nem lesz, aki vigyázzon rá. Ha a politikát nem egyszerűen a jövőért viselt felelősség, hanem újra és újra a holnap megnyerhető csaták győzelmi kényszere mozgatja, akkor mindig lesz, aki ráígér a másikra, akkor a politikából számháború lesz, akkor nem a lehetsé ges és reális jövőbeli programok okos számbavetése és okos összemérése fogja a politika alapját adni, hanem a végtelennek tűnő vágyak felkeltésének egyébként önző motivációja. Bátorság nem ahhoz kell, hogy ki ígér többet a közösből, bátorság ahhoz kell, ho gy demokrataként megvalósítható és átfogó programot adjunk az országnak. (Taps a kormánypárti oldalon.) Fogalmazhatok egyszerűbben is: a 2001 és 2003 közötti három évben elszaladt velünk a ló. A politikai nagyot akarásnak aztán költségvetési nyögés lett a vége. Nem vitatom, 2004 óta folyamatosan és szüntelenül jelentős erőfeszítést teszünk annak érdekében, hogy mindazt, amit egyébként vágyott az ország, hogy nőjenek a jövedelmek, nőjenek a nyugdíjak, nőjön a családtámogatás és a lakástámogatás, hogy szorosa bb legyen a jóléti háló, a szociális háló, s hogy mindezt meg lehessen tartani, ennek érdekében nagyon sok, időnként nem könnyű lépést és intézkedést kellett tenni. Pontosan tudom, ha az egyensúly felé törekvő költségvetés keretei között
