Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 5 (252. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KATONA BÉLA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1064 oldani ennek a lemaradásnak a felszámolását, vagy továbbra is viszonylag jelentős állami pénzeket tenni kell ebbe az uniós pénzeken kívül is. Azt kellett megállapítsuk, hogy nem fog menni a lemaradás csökkentése anélkül, hogy állami pénzeket, adóból befolyó állami pénzeket, ha csökkenő mértékben is - amennyire az uniós támogatások nőnek, annak megfelelően csökkenő mértékben is , de használjunk ezekre a célokra. Azt is meg kellet t vizsgálnunk, hogy hogy nézünk ki a különböző adók területén az Unió többi országához viszonyítva. Az látható, hogy a közvetlen adók területén: a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó területén tulajdonképpen jól állunk, ott vagyunk az Unió átlagában . A személyi jövedelemadóban a szomszéd országokhoz képest egy kicsit magasabb az adó, de az Unió átlagához képest inkább a középmezőnyben vagy annak az alsó felében vagyunk; a társasági adóban pedig a miénk tulajdonképpen a legalacsonyabbak közé tartozik egész Európában. Ha viszont a fogyasztási adókat és azon belül is az áfát nézzük, ott viszont azt látjuk, hogy messze a miénk volt a legmagasabb a felső kulcs tekintetében. A tbjáruléknál körülbelül az átlagnál tartunk. És ami egy másik fontos eredménye v olt a vizsgálatnak, hogy a tőkejövedelmek megadóztatása terén viszont messze legalul vagyunk egész Európában nemcsak a fejlettebb országokhoz viszonyítva, hanem a szomszéd országokhoz viszonyítva is. Természetesen azt is meg kellett vizsgálnunk az adórends zer átalakítása előtt, hogy az uniós csatlakozás milyen kötelezettségeket rótt az országra, hiszen ebből adódik ez az iparűzésiadómegszüntetési kötelezettség is 2008. január 1jétől, ami az egyik legkényesebb téma lesz a következő időkben az adórendszer á talakításánál. De ilyen például a jövedéki adó szintjének viszonylagos előírt emelése különböző termékeknél, ahol szintén uniós előírás szabja meg, hogy hány éven belül milyen szintet kell például a dohánytermékek jövedéki adójánál elérni. Ha mindezeket a vizsgálatokat elvégeztük, akkor arra az eredményre kellett jutni, hogy ma Magyarországon nem egy reális cél az, hogy drasztikusan, egy lépcsőben jelentősen csökkentsük az adóterhelést. Arra viszont van reális lehetőség, hogy kismértékben, de folyamatosan, a jelenleginél jóval alacsonyabb adóközpontosítást érjünk el. A programban benne van, a törvényjavaslat háttéranyagában szerepel, hogy a jelenlegi 38 százalékról 2010re 34,8 százalékra lehet csökkenteni az adók és a járulékok központosítását. Az is világ ossá vált a vizsgálatok után, hogy a szerkezet tekintetében elsősorban az áfához kell hozzányúlni, mert nem tartható hosszú távon az, hogy a legmagasabb áfakulcs nálunk legyen Európában; hogy hozzá kell nyúlnunk a tőkejövedelmek megadóztatásához; és hozzá kell nyúlnunk a járulékfizetési rend átalakításához. Ez a törvényjavaslat - amely egyébként kicsit talán valóban kevesebb oldalszámra, mint ami általában évente a parlament előtt meg szokott jelenni, tartalmában viszont sokkal több, mert a legfontosabb kér désekre koncentrál - ezeknek az elveknek az alapján készült. És talán nem meglepő egy kormánypárti képviselőtől, főleg egy vezérszónoktól, hogyha azt mondja, hogy szerintünk ez egy jó javaslat. Ez egy jó javaslat, mert egyszerre biztosítja az adóterhek iga zságosabb elosztását, egyszerre biztosítja a versenyképesség javítását, és egyszerre biztosítja azt, hogy az állam és a szociális ellátórendszerek működőképességéhez a továbbiakban is megfelelő bevételt biztosít az ország számára. Lehet arról beszélni, hog y miért ötéves adóprogramot nyújtottunk be - erre több okunk volt. Közöttünk is vita volt előtte, hogy melyik a jó megoldás. (Tállai András közbeszól.) Először is fontos az, hogy a vállalkozók, a polgárok egy kiszámítható, tervezhető jövőben éljenek a köve tkező időszakban (Tállai András közbeszól.) , hogy pontosan tudják, hogy egy év múlva, két év múlva, öt év múlva milyen adó vár rájuk. Ez nemcsak a vállalkozásoknál fontos, ott nagyon fontos, de a polgárok is szeretnék ezt tudni. Mi úgy gondoltuk, hogy abbó l a szempontból is fontos ez - és én nagyon örülnék, hogyha ebben nem csalatkoznánk, és a vita további menete egy más mederben folyna , az is nagyon fontos lehet, hogy ha most komolyan tárgyalunk, nemcsak politikai demagógia szintjén tárgyalunk ezekről a javaslatokról, hanem komolyan, szakmai alapokon is tárgyalunk, akkor kiderülhet a közvélemény számára, melyek azok az elemek ebben az ötéves programban, amiben
