Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 5 (252. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KATONA BÉLA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1063 Van egy új elem - és tulajdonképpen ez indította b e ezt az egész adórendszerek közötti versenyt , hogy azok a keleteurópai országok, amelyek egy viszonylag fejletlen szociális rendszerrel rendelkeztek hagyományosan, hihetetlenül alacsonyra vitték az utóbbi néhány évben az adószázalékaikat. Lettország, L itvánia, Szlovákia vagy Románia jellemző ebben a körben, és ezzel tulajdonképpen versenyre kényszerítették az összes többi európai országot, vagy legalábbis el kellett gondolkodni minden európai országnak, hogy hogyan alakítja most hozzájuk képest a saját adórendszerét. Ha azt nézzük, hogy hol áll Magyarország ezek között az országok között, akkor azt látjuk, hogy nálunk 38 százalék pillanatnyilag az az adó- és járulékmennyiség, amit egy évben beszed a költségvetés, és ezt osztja el. Tehá t valahol középen állunk azzal, hogy nálunk, bár sokan nincsenek megelégedve vele, de a többi országgal való összehasonlításban egy jól fejlett szociális rendszert működtetünk ebből a pénzből. Tehát ebből a szempontból az első körbe tartoznánk inkább, a sz ociális piacgazdaságot működtető országok közé, a 38 százalékos adóközpontosítással viszont nem tudunk ehhez kellő pénzt biztosítani. Ezért nekünk is meg kellett most vizsgálni, hogy tudjuke csökkenteni ennek az adóközpontosításnak a mértékét, és ez nem nagyon egyszerű dolog, hiszen 1 százalékos csökkentés ebből 220230 milliárd forintnyi bevételkiesést jelent, és ez például a családtámogatási célra fordított összegek felét jelenti ma Magyarországon. Azt is meg kellett vizsgálnunk, hogy kelle az adónk s zerkezetén változtatni valamit, összehasonlítva a többi országgal. Abból a szempontból is meg kellett vizsgálni az adószerkezetet, hogy mennyire igazságos és mennyire hatékony ez az adórendszer, ami nálunk, Magyarországon kialakult. Ahhoz, hogy ezekre a ké rdésekre válaszolni tudjunk, néhány dolgot részletesen meg kellett vizsgálni. Meg kellett vizsgálni például azt, hogy milyen gazdasági növekedésre számíthat az elkövetkező néhány évben az ország, hogy tudjuke továbbra is biztosítani ezt a minimum 4 százal ékos gazdasági növekedést, vagy ha másképp fogalmazok, akkor tudjuke azt biztosítani, hogy az európai uniós átlag fölött 22,5 százalékkal a magyar gazdaság továbbra is folyamatosan növekedjen, hiszen ez nagyon lényeges abból a szempontból, hogy milyen ad óterhelést tudunk megengedni az ország számára. Egy fejlődő, nagyobb gazdasági eredményt produkáló országnál kisebb adószázalékkal is el lehet érni ugyanazt a bevételt, míg egy kis gazdasági fejlődést produkáló országnál, kis növekedést produkáló országnál ez nagyon veszélyessé válhat, hogy közben az adómértéket is csökkentjük. Meg kellett vizsgálni azt is, hogy vane reális lehetősége Magyarországon annak, hogy a szociális rendszerekre fordított pénzt érdemben csökkentsük. Azt kellett megállapítanunk, hogy nincs. Nincs, mert valamennyien tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerre a következő években nem kevesebbet kell költenünk, hanem többet kell költenünk, valamennyien tudjuk, hogy az oktatásra nem kevesebbet költeni, hanem többet kell költeni, valamennyien tudjuk, hogy az egészségügyre a következő években nem kevesebbet kell költeni, hanem többet kell költeni, hiszen egyik rendszerünk sincs abban az állapotban, hogy azt mondhassuk, hogy onnan pénzt lehet kivonni. Az más kérdés, hogy esetleg a meglévő pénzeket is le hetne hatékonyabban felhasználni. Meg kellett néznünk azt is, hogy az állami kiadásokon, az állam igazgatási kiadásain lehete csökkenteni. (11.10) És azért itt is meg kellett állapítani, hogy ha komolyan foglalkozunk ezzel a dologgal, ha nemcsak demagóg m ódon beszélünk minden oldalról arról, hogy egy kisebb államot, egy olcsóbb államot kell csinálni, akkor nagyságrendi tartalékaink itt sincsenek. Lehet kisebb és mégis hatékonyabb államot csinálni, de ez nem jelent akkora megtakarítást az ország számára, ho gy ez egy jelentős adócsökkentést eredményezhetne. Azt gondolom, érdemes volt azon is elgondolkodni, hogy az a gazdasági lemaradás, amiben ma Magyarország van az uniós átlaghoz képest, elsősorban az infrastrukturális lemaradás, pótolhatóe akkor, ha egyébk ént jelentősen csökkentjük az adóbevételeket, meg tudjae önmagában a gazdaság
