Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 20 (239. szám) - Szijjártó Péter (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “Ügyes vagy ügyeskedő üzletember - avagy ki hogyan privatizált?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
54 tartozó Altus nevű részvénytársaság jutott, az újság szerint min dössze 100 millió forintos vételárért, melynek jelentős részét Ehitelből fedezték, valamint kárpótlási jegyeket tudtak be az árba. További furcsaságként említi a lap azt is, hogy ebben az időszakban Gyurcsány Ferenc szerződéses munkakapcsolatban állt az Á llami Vagyonügynökséggel, hiszen különböző privatizációs folyamatokban, tranzakciókban képviselte vagy képviselte volna a vagyonügynökséget, amennyiben ezek az információk megfelelnek a valóságnak. Azt szeretném kérdezni a pénzügyminiszter úrtól - mint aki a privatizációs területet is felügyeli , hogy igazake ezek az információk. Igaze, hogy ilyen rendkívül kedvezményes, talán mondhatjuk azt is, hogy irreálisan alacsony áron jutott egy rendkívül komoly vagyontárgyhoz a jelenlegi miniszterelnök úr cége? V álaszát előre is köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A kérdésre Veres János pénzügyminiszter úr válaszol. DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Ön egy olyan gazdasági történetet idézett fel most az újságra való hivatkozással, amely akkor történt, amikor ön 14 éves volt. Ha azzal a szándékkal szólalt fel a mai azonnali kérdések órájában, hogy abban a privatizációs tranzakcióban - ’92ben - ön valamilyen kifogásolnivalót találna, akkor nyilvánvalóan azt kellene feltételeznem, hogy ezt követően a gazdaságtörténetet jól tanulta az iskolában. Ha pedig a tényeket nézzük, akkor a következő tényeket szeretném itt ismertetni. Az a cég, amelyikről ön most itt kérdezett, 105 millió forintos veszteséget csinált abban az évben, amikor is az állami privatizációs, pontosabban, akkor még úgy hívták, hogy Állami Vagyonügynökség, az értékesítéséről döntött. Elért, eredményt csinált - ha ez így jobban tetszik önöknek, uraim, akkor lehet így is. A cég valóban 350 millió forintos jegyzett tőkéjű volt, de ez természetesen egy alapításkori adat, ebből következően az aktuális adatot más korrekciókkal érdemes kinekkinek számolni. A cégnek ekkor már meglehetősen komoly felhalmozott vesztesége is v olt, ebből következően negatív eredménytartalékkal is rendelkezett a cég ebben az időszakban. Ha azt is figyelembe vesszük, az újságot magam nem olvastam, de az ön interpellációja, amit ebben a témában tett… - csak a cég értékét növelő tételeket veszi figy elembe, és nem veszi figyelembe azt, hogy azon kívül, hogy követelésállománya volt a cégnek, volt egy ezt meghaladó kötelezettségállománya is a cégnek. Tehát ilyen értelemben, úgy gondolom, ha egyenleget vonunk, akkor nem valószínű, hogy ez egy rendben lév ő számítás lett volna. Gyurcsány Ferenc az ÁVÜvel soha nem állt munkaviszonyban. Gyurcsány Ferenc egyik cége egy alkalommal egy műanyagipari cégre vonatkozóan kapott egy átvilágítási feladatot, ismereteim szerint ez volt az ő cégének az ÁVÜvel kötött sze rződéses kapcsolata. Arról pedig majd a továbbiakban, ami még hátravan. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szó t, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Én őszintén remélem, hogy azt nem hibámként rótta fel, hogy 1992ben 14 éves voltam - talán abban egyetértünk, hogy erről nem tehettem. Tisztelt Miniszter Úr! Viszont én azt gondolom, igenis fontos olyan tranzakciók ról beszélni, amelyek nyomán vagy amelyek mentén adott esetben az állam rosszul járt. Hiszen ha az állam
