Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 5 (243. szám) - Megemlékezés Tóth Imre László (MDF) volt országgyűlési képviselő haláláról - „Propaganda és valóság, a magyar gazdaság helyzetéről!” címmel politikai vita folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
530 nehéz megélni ilyen minimálbérekből, másik oldalról pedig felvetik, hogy bizonybizony ez a gazdasági emelkedés, ez a gazdasági növekedés nem támaszthatna alá nagyobb béremelkedést. Akkor netán azt mondják, hogy igazunk van, és eltaláltuk az optimumot? Filozófiai probléma is egyben, hiszen a kérdés az, hogy hová pozicionáljuk Magyarországot, hogy valóban a legolcsóbban termelő ország akarunke lenni, és valóban abból szeretnénke magunknak versenyelőnyt, hogy olcsó munkabérekkel operálunk. Vagy netán azt mondjuk, hogy mi emeljük a béreket, éljenek jobban az emberek, ezen a ponton is zárkózzunk föl Európához; így is lehessen értelmezni a konvergenciát, így váljon az Európai Unió a mindennapok részévé az emberek számára. Akkor a ma gas hozzáadott érték irányába kell mennünk, akkor vágjunk bele, növeljük a gazdaságot, növeljük a béreket, éljenek jobban az emberek, és legyünk versenyképesebbek! Ez a Gyurcsánykormány stratégiája. Tessék mondani, mi az önöké? A magyar vállalkozók részvé telét vetette föl képviselő úr első körben, frakcióvezető úr, a befektetésösztönzésben. Itt hadd számoljak be nagyon komoly eredményekről. Egyrészt a befektetésösztönzésre fordított forrásokon belül a magyar vállalkozókhoz áramló pénzek egyre nőnek, másrés zt viszont, ami még ennél is fontosabb, van egy olyan probléma, ami, gyanítom, szintén közös megoldást igényel. Osamo Suzuki úr, a hasonló nevű autógyár elnöke időről időre meglátogat, és azt mondja, hogy nem jó az, hogy ők Magyarországon kétévente duplázz ák gyakorlatilag az autógyártásukat, nagyon sok embert foglalkoztatnak, fizetik az adókat, de a beépített, az autókba épített alkatrészeknek nagyon nagy részét Japánból kell hogy importálják. Ők szeretnének magyar kis- és középvállalkozókkal együtt dolgozn i, termeljék meg ők ezeket az eszközöket, és aztán beépítik az autókba is. Ez az a program, amit elindítottunk; egy olyan kis- és középvállalkozói beszállítói program, ahol az autógyártásban, a gépgyártásban, informatikában - és nem sorolom a tö bbi gyorsan fejlődő ágazatot - megtaláljuk azokat a magyar beszállítókat, akik részt tudnak venni ebben a gazdasági növekedésben. És akkor teljesen mindegy, hogy milyen országból származik a befektető, hogy Japánból, Franciaországból vagy Amerikából jön, v agy esetleg magyar eredetű a befektetés. Magyar kis- és középvállalkozások tömegei járnak jól attól, hogy Magyarországon termelést, szolgáltatásokat indítanak (Dr. Fónagy János: Ki indította be a beszállítói Klasztert?), azzal együtt, hogy természetesen a foglalkoztatást növelik. A változtatásnál frakcióvezető úr három tételre hívta föl a figyelmet. Azt mondta, hogy tőkehiány jellemzi a magyar vállalkozásokat. Igaza van, a magyar kis- és középvállalkozások szellemi tőkéből épültek, és most pénztőkére van sz ükségük. Ezért indítottuk el a “sikeres Magyarország” hitel- és tőkeprogramot, ezért különítettünk el több mint 300 milliárd forintot hitel- és tőkeprogramokra, amelyek most már a kereskedelmi bankoknál a Magyar Fejlesztési Bank hátterével működnek, mennek ki, juttatják vállalkozók százait, ezreit hitelhez. Ezeknek a hiteleknek van egy közös jellemzőjük: olcsók, tehát kedvező kamattal férhetők hozzá, hosszú távúak, és a mögéjük adandó garancia olyan, ami miatt kis- és középvállalkozások is hozzájuthatnak. U gyanezt megcsináltuk tőkében, összevontunk nagyon sok olyan tőkeprogramot, amit sok esetben önök indítottak el, csak nem tudták megfelelően működtetni. Most ezek a tőkeprogramok támogatják az informatikai beruházásokat, és támogatni fogják azokat a biotech nológiai beruházásokat, amelyekkel kapcsolatban az MDF frakciójával korábban szintén volt egy heves egyeztetés. Örömmel mondom, hogy azok a professzorok, akik annak idején a parlamentben ültek, nekik a termékük, a kutatásuk, az innovációjuk éppen vizsgálat alatt van, és úgy raktuk össze ezt a tőkestruktúrát, hogy akár ezeket is meg tudjuk támogatni. Hiszen akkor abból jöhet egy újfajta fejlődés. Biotechnológiában bekapcsolódhatunk abba a növekedésbe, amely növekedés a kilencvenes évek közepén az informatiká t jellemezte. Magyarországon kreálhatunk egy következő ágazatot, a biotechnológiát, egészségipart, ami nemcsak bekapcsolódik a világ vérkeringésébe, de Magyarországot a térképre emelheti a legfejlettebb, a legkurrensebb biotechnológiai országok között.
