Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 5 (243. szám) - Megemlékezés Tóth Imre László (MDF) volt országgyűlési képviselő haláláról - „Propaganda és valóság, a magyar gazdaság helyzetéről!” címmel politikai vita folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
529 Ezekről megemlékezünk, az adócsökkenésről viszont nem. Bármilyen fájdalom belátni önöknek (Dr. Áder János: Hol volt ad ócsökkentés?) , de lássák be, kérem, hogy az adócentralizáció mértéke az önök időszakához képest körülbelül a GDP 1 százalékával csökkent (Dr. Áder János: Ez nem igaz! Ez hazugság!) , ez pedig azt jelenti, hogy évente körülbelül 200 milliá rd forinttal többet hagyunk az emberek és a vállalkozások zsebében. Ez akkor is tény, hogyha önök megpróbálnak olyan adónemeket keresni, más, jelentősen csökkenő adónemek elhallgatásával (Dr. Áder János: Mi az, ami csökkent? Milyen adónem csökkent jelentős en? Hagyjuk már!) , amelyek nőttek, vagy adott esetben nem csökkentettek. Szintén tudnám Tállai képviselő úr figyelmébe ajánlani, hogyha a feltett kérdésére adott válaszomnál még bent lenne a parlamentben, hogy ezt a személyi jövedelemadókalkulátort haszná lja. Egyébiránt szerettem volna neki válaszolni tételesen, hiszen tételes választ várt. El szerettem volna neki mondani, hogy a személyi jövedelemadó szintjei hogyan változtak. 2000ben az összevont adóalap utáni adó 22 százalékos volt, 2005ben 19 százalé kos. A társasági adó effektív terhelése 2000ben 11,1 százalékos volt, most 9,3 százalékos. De sorolhatnám például a kisvállalkozók terhelését is, ott némileg elfeledkeznek arról a körülményről, hogy bevezettük az egyszerűsített vállalkozói adót, ami az eg yéni vállalkozók átlagos személyi jövedelemadóterhelésének 2528 százalékos szintjéről a teljes terhelést vitte le 15 százalékra. De ugyanígy beszélhetnék a különféle helyi adók összetételéről, csak nincs rá módom, mert képviselő úr, aki feltette ezt a ké rdést, már nem tartózkodik a teremben. Szeretnék a gázárakkal kapcsolatos kérdésekre visszatérni. Amikor egy ország 70 százalékos nyersolajimport mellett (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Mit ígértetek?) egy 203040 százalékos nemzetközi világpiaci n yersanyagárváltozást, emelkedést kénytelen elszenvedni, akkor két lehetősége van. Az egyik lehetőség (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hogy lemond!) , hogy ezt egy az egyben engedi, hogy a piac fizesse ki, a fogyasztók, az emberek, a vállalkozók. A másik le hetőség - és ehhez a lehetőséghez nyúlunk félévente , amikor nem engedjük rá a nyersanyagok áremelkedésének a költségeit a társadalomra. Nos, ez az az eszköz, amikor egyéb forrásokkal pótoljuk ezt az emelkedést, és nem engedjük, hogy többet fizessenek az emberek. Emlékezzenek vissza, egyszerre beszélünk 60 dollár körüli Brend hordónkénti nyersolajárról, és egyszerre beszélünk arról, hogy július 1jétől nem nő a lakosság földgázára. Ezt nyilvánvalóan csak úgy tudjuk megcsinálni, hogy kipótoljuk ezeket az ös szegeket. Tehát nem az a kérdés, hogy növeljük vagy nem növeljük a gázárakat, hanem az a kérdés, hogy megfogjuke, visszafogjuke a gázárak világpiaci árának emelkedését. (Dr. Áder János: És a választási ígéret hogyan szólt, miniszter úr?) Herényi frakcióv ezető úrnak adnám a választ, ha szintén a teremben tartózkodna. Ő azt mondta, hogy a gazdaság jó állapotban van, tehát hozzáláthatunk a nagy rendszerek átalakításához. Nosza, rajta, erről szól a száz lépés program (Tóth István: Száz tyúklépés!) , és a száz lépés programon túli elkötelezettsége a kormánynak arra, hogy az egészségügyben, a foglalkoztatáspolitikában, a szociálpolitikában tegyünk rendet. Teremtsünk rendet azokban a struktúrákban, amelyekben a politika, köztük önök is, a korábbiakban elfelejtette k rendet teremteni! Amikor a közalkalmazotti szféra bérszínvonaláról beszélnek, akkor nagyjából egyet tudok érteni. Nem jól van az, hogy itt egy bérfeszültség van, ezt ki kell egyenesíteni. De a legnagyobb tartalékot a közszféra hatékonyságában látom, mert még egyszer mondom: a tisztességesen dolgozó, a közszférában alkalmazott több mint 800 ezer embert ne vádoljuk azért, mert ők egy kicsit többet keresnek. A reálbér és a gazdaság teljesítőképtelenségének összevetésénél álljunk meg egy pillanatra. (12.10) H erényi frakcióvezető úr azt mondja, hogy a reálbérek gyorsabban növekedtek, mint amit a gazdaság teljesítőképessége elviselt volna. Ez egy filozófiai alapkérdés és egy konfliktus. Konfliktus az ellenzék padsoraiban ismét, mert önök azt mondják, hogy nem em eljük eléggé a béreket, hogy