Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 5 (243. szám) - „Propaganda és valóság, a magyar gazdaság helyzetéről!” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
504 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőt ársaim! Erőteljesen gondolkodtam néhány perccel ezelőtt, hogy egyáltalán érdemese ebben a parlamenti vitában felszólalni, hiszen az eddig megszólalók nem tettek tanúbizonyságot arról, hogy ezt a vitát komolyan veszik. Köszönöm Varga Mihály képviselő úrnak , hogy visszaadta stílusával, tartalmával a parlament méltóságát. Így kell az Országgyűlésben beszélni, ahogyan ezt a képviselő úr tette. (Taps az ellenzék padsoraiban.) A tegnapi miniszterelnöki napirend előtti már felsejtette előttünk, hogy komoly válasz tás vagy komoly kérdés előtt állnak a választópolgárok. Ha meghallgatják a kormányoldal képviselőit, egészen más Magyarországkép alakul ki bennük, mint ha meghallgatják az ellenzéki képviselőket, ráadásul azt gondolom, van saját véleményük erről az ország ról, a gazdaság helyzetéről, és a helyzetről tulajdonképpen a lábukkal szavaznak, amikor elmennek Ausztriába bevásárolni, elmennek Szlovákiába vállalkozásokat alapítani, kihasználva a környező országok versenyelőnyét, amit az utóbbi időben, az utóbbi eszte ndőkben - különösen az európai uniós csatlakozást követően - kivívtak maguknak a mi kárunkra és velünk szemben. Node akkor nézzük a tényeket! A magyar gazdaság nincs válságban, ez nyilvánvaló mindenki számára, akinek nincs botfüle a gazdaságpolitikához. A magyar gazdaság hitelképes, stabil forinttal rendelkezik, elfogadható növekedést mutat, csökken az infláció, de ezzel szemben az államháztartás viszont súlyos helyzetben van, az MSZPSZDSZkormány megalakulása óta ez jellemzi az államháztartás helyzetét. A költségvetés hiánya minden évben messze meghaladja az 1000 milliárd forintot, a fizetési mérleg hiánya a GDParányos 7 százalék körül van, az államadósság az elmúlt három és fél évben több mint 4000 milliárd forinttal növekedett, elszíva ezzel a forrásoka t a vállalati szektortól, a munkahelyek számában növekedés nincs, a munkanélküliség növekszik, az aktivitási ráta alacsony, 54 százalék körüli, és sorolhatnánk a többi negatívumot. A gazdaság ugyan nem dübörög, de jól működik. A külföldi beruházások EUtag ságunk hatására megélénkültek, igaz, a magyarországi adókedvezmények 90 százalékát a külföldiek kapják, a hazai vállalkozások ebben csupán 10 százalékkal részesednek. A gazdaság dinamikája 2005ben csökkent, az ipari termelés indexe várhatóan mintegy 40 sz ázalékkal lesz alacsonyabb az előző évinél, ugyanilyen csökkenés tapasztalható az exportban és az importban is, a feldolgozóipar gondokkal küzd. Figyelembe véve az államháztartás súlyos helyzetét és a gazdaság ezzel párhuzamos jó teljesítményeit, nyilvánva ló, hogy a kormányzásban van a hiba, a kormány teljesítménye volt gyenge az elmúlt évek során. Ez az, amelyen változtatni kell. A gazdaság kétségtelenül növekedett az elmúlt három és fél évben, és ha a kormány nem követ el ennyi hibát, az államháztartás he lyzete jobban alakul; ha valóban visszatértünk volna a stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályára, ez a gazdasági növekedést körülbelül 1 százalékkal befolyásolta volna pozitív irányban. A magyar gazdaság mai helyzetében 45 százalékos növekedés várható , ez természetesen függ az európai konjunktúráktól. A rögeszmésen hirdetett 7 százalékos növekedésnek sem 1998 és 2002 között, sem az elkövetkezendő években nincs realitása. Felülről nézvést körülbelül így áll az ország. A helyzet nem jó, de felesleges dol og a lakosság körében pánikot, depressziót kelteni, ugyanakkor az elszabadult sikerpropagandának sincs meg az alapja, de ezzel még majd foglalkozunk. 1993 második féléve óta a magyar gazdaság kisebbnagyobb dinamikával folyamatosan növekszik, a GDP ma mint egy 25 százalékkal haladja meg a Kádárrendszer összeomlása időpontjában megtermelt GDPt, az elmúlt években jelentősen növekedtek a bérek, és emelkedtek a nyugdíjak. Magyarország egyik legnagyobb mai problémája az ország szegénységének kérdése, a társadal om kettészakadása, amelyben az elmúlt hét évben kevés változás történt. A helyzet megváltoztatása azért is nagyon nehéz probléma, mert a foglalkoztatás alacsony szintű, a munkahelyek száma - mint ahogyan már utaltam rá - nem növekszik, és a 12 esztendeje f olytatott
