Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
220 bivaly, őshono s magyar állatfajtáknál ez nagyon veszélyes dolog lenne. A kereszteződés elfogadható, mert a természetben lejátszódik a védett élő szervezeteknél, de a keresztezést én nem támogatnám. A következő a kedvenc pontom, ami könnyen megjegyezhető, mert az élő sze rvezet, nem ezen törvény alapján, hanem egyébként az alaptörvény alapján: az élő szervezet egyedének és annak származéka… - itt mondtam el az általános vitában, hogy a szendvics gyakorlatilag élő szervezetnek tekinthető, mert az is egy korábbi élő szerveze t származéka. Ugyan itt most a védett és fokozottan védett egyedekről van szó, de azt gondolom, hogy ezt módosítani kellene, és nem is elsősorban itt, hanem az alaptörvényben, mert ez már akkor is kiderült, hogy nem helyes és nem jó megfogalmazás. Ha valak i szó szerint olvassa, akkor ezt tudja, hogy a fokozottan védett élő szervezetnél, mondjuk, az agancs vagy az egyéb trófea az, ami szóba jöhet, természetesen azért, hogy az országból ne tudják kivinni, de azért még ez a pongyola és rossz megfogalmazás, azt gondolom, nem fogadható el. Erre próbáltam több módosítást is tenni, például a 45. pontban, amelyiket nem kívánom visszavonni, amikor azt mondtam, hogy legalább az élelmiszereket és azok összetevőit vegyü k ki, amikor azt mondtam, hogy kivéve az élelmiszereket és azok összetevőit, szerepeltessük a szövegben, mert ekkor legalább az ember nyugodtan eheti meg a szalámit, a parizert és egyebet, mert nem fél attól, hogy egy élő egyedet evett meg. E törvény szeri nt egyébként azt evett meg, még akkor is, ha most e törvény kapcsán a védett és a fokozottan védett fajokról van szó, de azt gondolom, ez olvasható így. A 46. pontot visszavonom, hasonlóképpen a 47est, illetve itt majd a választól függ még, mert ez egy cí m. A 48ast is akkor, ha úgy válaszol államtitkár úr. A 49est visszavonom, az 51. pontot is visszavonom. Az 52. pontban szintén a talajt szeretném a föld helyett szerepeltetni, még akkor is, ha a kapcsolódó törvények módosítása szükséges ehhez. Azt gondol om, hogy ekkor lenne korrekt, és ekkor lenne jó, de ezt én már az előbb elmondtam. Az 53. pontot szintén visszavonom, hasonlóképpen az 54est. Az 56., azt gondolom, kell, mert megint a föld és a talaj viszonyáról beszél. Az 57. pontot szintén visszavonom, és akkor maradt még egy pont, amiről beszélni kell. Ez tulajdonképpen ugyanaz, amit már az előbb elmondtam, mert több helyen szerepel, ez pedig a 62. pontban, amikor a természet védelméről szóló ’96. évi törvény (3) bekezdés első mondata helyébe a következ ő rendelkezés lép. Itt is tulajdonképpen a keresztezései és kereszteződései szerepel. Az alaptörvényt módosítja rossz irányba, lám, itt a példa, ha az alaptörvényben nem úgy szerepel, ahogy szeretnénk, akkor az alaptörvényt is lehet módosítani ezzel a törv énnyel. Itt is szeretném azt, hogyha a kereszteződései maradna és a keresztezései kiesne. Ehhez egyébként egy kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be, mert az sokkal pontosabb, mint ez, úgyhogy szeretném, ha államtitkár úr ezt megválaszolná. Azt hisze m, csak néhány maradt, ami szakmailag fontos, illetve én fontosnak tartok, illetve, ha úgy marad, ahogy önök beterjesztették, akkor, én azt gondolom, nem lesz egyértelmű. Köszönöm szépen, és várom válaszát. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tiszte lt Képviselőtársaim! Miután többen nem jelezték felszólalási szándékukat, a részletes vita második szakaszát is lezárom, és megnyitom egyben a harmadik vitaszakaszt az ajánlás 58., 59., 60. és 66. pontjaira. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. Megadom a szó t Gyimesi József képviselő úrnak, a Fideszből. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Az ajánlás 59. és 60. pontjához nyújtottunk be módosító javaslatot. A 60. pontban foglalt módosító javaslat a könnyebb, ezért azzal kezden ém. Ennek a módosító javaslatnak az a lényege, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás csak 200 ezer forintot meghaladó értékre vagy összegre elkövetett adóbűncselekmény esetén legyen lefolytatható, a törvényjavaslatban szereplő és a törvényben is szereplő 5 0 ezer forintos értékhatár mellett.
