Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
183 hatálybalépésétől. Az MDF képviselőjeként úgy gondolom, ez nagyon nagy lépés volt, de nem szolgálta a teljes konszenzust. A megosztást illetően nem született külön törvény 2003ra, ezért továbbra is az MSZPSZDSZ által vezetett fővárosi elképzelések szer inti szövevényes, több helyen átláthatatlan, külön matematikai felkészültséget igénylő szétosztási rendszer működött. A helyi iparűzési adóból elkülönített keretek működtek, amelyek céltámogatásokra, kiegészítő támogatásokra nyújtottak lehetőséget. Ezek sz épséghibája, hogy pályázati úton elnyerhető pénzeszközök voltak, és amennyiben nem kerültek kiosztásra, nem lehetett nyomon követni a sorsukat. Egyedül a korrekciós alap szolgált kiegyenlítő szerepet a gazdálkodási tényadatok tükrében a kerületek részére. Fontos lenne, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás elveinek meghatározásáról egy jó törvény intézkedjen. Fontos lenne, hogy kiszámítható és átlátható, normatív alapokra helyezett elosztás működjön, magyarul: végre egy normál is törvény szülessen. Az alapproblémát nem oldotta meg a 2003ban elfogadott forrásmegosztási törvény sem, hiszen az eddigi elveket konzerválta, a kialakult gyakorlatnak megfelelően kívánta gyakorolni továbbra is a források szétosztásának módját. Ezt bizon yítja az is, hogy a javaslat elkészítése egyértelműen a főváros tollából származott akkor, hiszen szó szerinti ismétléseket lehetett azonosítani a 2003. évi forrásmegosztás előterjesztésében és a jóváhagyott rendeletben. Több helyen azonban a szó szerinti ismétlés esetleges felfedezésétől tartva változtatásokra került sor, amelyek - némi iróniával - erőltetett szövegszerkesztésnek tűntek. A törvényjavaslat több ponton tartalmazott a kerületi önkormányzatok kárára olyan meghatározásokat, amelyek változtatásá ra, elhagyására elengedhetetlenül szükség lett volna. 2003ban, amikor a forrásmegosztásról szóló törvénytervezet általános vitája folyt, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként hozzászólásomban elmondtam a tervezettel kapcsolatos anomáliáka t, módosító indítványokat fogalmaztam meg, de ezek egyetlenegy tétele sem került elfogadásra. Az azóta érvénybe lépett törvényi szabályozás a kerületi önkormányzatok számára továbbra sem biztosítja a forrásmegosztás elosztásának garanciális szabályait, a k iszámíthatóság és áttekinthetőség lehetőségét, a képviselőtestület egyetértési jogát a megosztásra vonatkozóan, a kerületi sajátosságokból adódó eltérések kezelését, átlátható normatívák alkalmazását, az ingatlanvagyonkataszter adatbázisából származó kii ndulási adatok nem egységes kezelését. Nem törvénymódosításra van szükség, hanem egy szemléletében és használhatóságában is egyszerűbb törvény megalkotására, amely lehetővé teszi az igazságosabb szétosztást. Az MSZP által benyújtott törvé nytervezet csak további bizonytalansági tényezőket tartalmaz, mivel a gyakorlattól teljesen eltérő elemeket emelnek be. Teljesen elfogadhatatlan azon elképzelés, hogy a vagyonkataszteri adatokat a tárgyévhez kapcsolódóan önkorrekcióval módosíthatnák az önk ormányzatok. A tervezet 1. § (1) bekezdésében foglaltak ennek elfogadása esetén még nagyobb hibalehetőség lenne, mivel szinte követhetetlenné válna a naturális és a pénzbeli adatok sokasága. A gyakorlattal teljesen ellentétes, hiszen egy adott évre megalko tandó forrásmegosztás az előző gazdasági év tervadataira és még az azt megelőző év vagyonkataszteri adataira épül. A 2005. évre vonatkozóan a 2004. év terve és a 2003. december 31ei vagyonkataszteri adatok, majd ezt követően a 2004. évre vonatkozó korrekc iók már a 2004. évi költségvetési beszámoló tényadataival és a 2004. december 31ei vagyonkataszteri adatokkal számol. Teljesen értelmezhetetlen a tervezet az 1. § (2) bekezdésben, ahol a “nyilvánvalóan hibás, téves, illetve lehetetlen adatokat” normaszöve g kerülne be a törvénybe. Egyik sem gazdasági megfogalmazás, ilyet a jogalkotó sem szabályozhat, hiszen ennek a megállapítása szubjektivitáson alapul. Rossz döntésnek bizonyulna az eltérésekből fakadó minimum, maximum mértékek, arányok, határértékek megáll apítására vonatkozó elképzelés jóváírása, hiszen ezzel a Fővárosi Önkormányzat további előnyös helyzetbe kerülne a kerületi önkormányzatok kárára, pedig szerintem ezt egyetlenegy képviselőtársam sem akarja.
