Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
138 Ki kell emelnem azt, hogy 2004 májusában, amikor az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos etikai nyilatkozatot a parlamenti pártok alá írták, a Magyar Demokrata Fórum csak azzal a feltétellel fogadta el a nyilatkozatot, hogy rövidesen tárgyalások kezdődnek a választási eljárási törvény átfogó revíziója, módosítása érdekében. Hasonló álláspontot vallott erről a kérdésről a Magyar Szocialis ta Párt is, és más politikai erők is úgy látták, hogy elkerülhetetlen egy átfogó, az alkotmánymódosításhoz, az alkotmánybírósági határozatokhoz, illetőleg a joggyakorlat tapasztalataihoz igazodó revízió. Mint erre politikai államtitkár úr expozéjában utalt , 2005 februárjában megkezdődtek a négypárti tárgyalások. Ezek rendkívül bonyolult, ugyanakkor szakmailag elmélyült tanácskozások voltak, melyek - mint erre szintén utalás történt - két szinten zajlottak, egyfelől politikai, másfelől szakértői szinten. Nég y hónapi megfeszített szakmai és politikai egyeztetés eredményeként megszületett az a megállapodás, melynek alapján a kormány a múlt héten úgy döntött, hogy a Ház elé terjeszti a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat mindenekelőtt szabályozza a külföldön tö rténő voksolást. Ebben a kérdéskörben éles politikai és szakmai vita bontakozott ki a résztvevők között, hiszen mint közismert, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége az elektronikus, gépi szavazást részesítette volna előnyben, a Magya r Demokrata Fórum a levél útján történő szavazást, míg a FideszMagyar Polgári Szövetség a hagyományos megoldásnak volt a híve. Végül is annak érdekében, hogy megszülessen a megegyezés, a három párt, a Magyar Szocialista Párt, az SZDSZ és az MDF figyelembe vette a FideszMagyar Polgári Szövetség álláspontját; mindhárom politikai erő belátta azt, hogy az adott helyzetben fontosabb egy átfogó törvénymódosítás megszületése, mint saját álláspontjának a győzelemre juttatása, és ezért elfogadta mindhárom politika i erő a FideszMagyar Polgári Szövetség elképzeléseit. Ezt a most tárgyalandó törvényjavaslat is tartalmazza, hiszen a FideszMagyar Polgári Szövetség elképzeléseinek, koncepciójának megfelelően történik a külföldön való szavazás rendezése. Teljesen egyért elmű az, hogy a most megalkotott szabályok is tulajdonképpen - mint erre az expozé is utalt - átmeneti jellegűek, 2009. december 31ig maradnak hatályban. Az a tény, hogy a hagyományos megoldást választotta végül is a négy politikai erő, egyben azt is ered ményezte, hogy a törvényjavaslatba kisebb módosításokkal beépültek azok a rendelkezések, amelyeket a 2004. évi XCII. törvény tartalmaz. Mint erre politikai államtitkár úr expozéjában utalt, a törvényjavaslat négy alkotmányos mulasztást szüntet meg, mégpedi g azokat az alkotmányos mulasztásokat, melyeket az 51/2002., az 59/2003., a 60/2003. és a 32/2004. számú alkotmánybírósági határozat állapított meg. Ezen túlmenően - erre is utalt az expozé - az egy héttel ezelőtt megszületett alkotmánybírósági határozatna k is tulajdonképpen megfelel a törvényjavaslat, hiszen pontosan rendezi azokat a kérdéseket, amelyeket rendezendőnek ítélt az Alkotmánybíróság, hiszen az Alkotmánybíróság döntése által megsemmisített 77. § (3) bekezdése és a 78. § (1) bekezdése helyébe oly an rendelkezések kerülnek, amelyek a jogbiztonsághoz és a jogorvoslathoz való jog érvényesítése szempontjából maximálisan kielégítik az alkotmányossági követelményeket. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Alapvető jelentőségű változás történt a jogorvoslati re ndszerben. Ezt azért kell nyomatékosan hangsúlyozni, mert mind a 2002es választások során, mind pedig a 2004. évi népszavazás során nyilvánvalóvá vált, hogy a jogorvoslati rész a választási eljárási törvény talán leggyengébb pontja. Ennek az volt az oka, hogy a törvény megalkotásakor mind a parlamenti pártok, mind pedig a szakértők és a szakmai apparátus arra törekedtek, hogy összefésüljék azokat a rendelkezéseket, amelyek valamennyi választási eljárási típusra egyformán érvényesek, és ennek következtében az általános rész túlzottan szélessé vált, a különös részi fejezetekben pedig csak néhány kérdést szabályoztak, és ezek a kérdések sem voltak kimerítően rendezettek. A mostani törvényjavaslat egyfelől gyökeresen megvá ltoztatta a jogorvoslattal kapcsolatos fogalomrendszert, másrészt a korábbitól eltérő kodifikációs technikával szabályozta a jogorvoslati
