Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - A pártállam titkos iratainak kezeléséről és nyilvánosságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
996 Ismételt hozzászólásra megadom a lehetőséget Wiener György képviselő úrnak, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Pető Iván lényegében már elmondta azt, amit én még hozzá szerettem volna tenni saját fejtegetéseimhez, ezért le tudom rövidíteni második felszólalásomat, és csupán utalnék különféle problémákra. Az egyik ilyen probléma a közszereplő fogalma. Azzal, hogy beépítem a levéltári törvénybe az 1994. évi XXIII. törvényben szereplő kategóriát, az égvilágon semmivel nem jutottam előbbre, tudniillik ez a közszereplő fogalom nem alkalmazható az úgynevezett á llampártra, lévén, hogy az állampárti tisztségeknek nincs állami megfelelőjük, és fordítva. Ez alól egyetlenegy kivétel van, a hadseregfőparancsnoki funkció, amelyet a Varsói Szerződés alapján, Magyarországon csakúgy, mint a többi szerződésbeli államban, a párt első vagy főtitkára töltött be, és a jelenlegi alkotmányos rendszerben ez a funkció a köztársasági elnöké. De ha ettől az egyetlen kivételtől eltekintek, akkor lényegében valamennyi állampárti tisztség olyan, amelynek nincs megfelelője az állami sze rvezetrendszerben, tehát a törvényjavaslat 1. §a semmit nem segít magának a pártnak a megismerésében. Kétségtelen, hogy van az 5. §ban egy arra vonatkozó kísérlet, hogy beemeli a jogszabálytervezet az MSZMP tisztségviselője fogalmat a normaszövegbe, de e z sem jelent semmiféle előrelépést, mert ez a kategória, hogy MSZMP tisztségviselője, parttalan. Nagyon fontos pártfunkciót betöltő személyek nem esnek ezen kategória alá, míg teljesen jelentéktelen szereplők viszont ez alá esnek. Mondanék néhány példát: M SZMPtisztségviselő volt az, aki a párt első vagy főtitkári funkcióját betöltötte, aki a Központi Bizottság titkára volt, aki a fővárosi, megyei pártbizottság első titkára vagy titkára volt, a járási, városi pártbizottság első titkára vagy titkára volt. Kö zségi szinten ugyanezen funkciók betöltőire vonatkozik ez a kategória, és az MSZMP tisztségviselője fogalom alá esik valamennyi alapszervezeti párttitkár, például x budapesti kerületben a 10. számú nyugdíjas alapszervezet párttitkára is tisztségviselő. Teh át a rá vonatkozó iratokat úgy kell kezelni, hogy azok egy közszereplő tevékenysége kapcsán jöttek létre. Ugyanakkor nem MSZMPtisztségviselő a Központi Bizottság osztályvezetője, osztályvezetőhelyettese, alosztályvezetője, a Központi Bizottság munkatársa i. Ugyanezt el lehet mondani a fővárosi, megyei pártbizottságok esetében is. Azon lehet vitatkozni, hogy a Politikai Bizottság, a megyei pártbizottságok és a megyei pártvégrehajtó bizottságok úgynevezett fapados tagjai, tehát akik nem töltöttek be titkári funkciót, vagy nem voltak vezető állami tisztségek betöltői, azok minek minősülnek. Ha megnézzük a köztisztviselői törvényt, amely azt mondja, hogy köztisztviselő párt nevében nem nyilatkozhat, illetőleg párt testületének nem lehet tagja, akkor ez pontosa bb megfogalmazás, mert ugyan, mondjuk, egy politikai bizottsági tag nem szükségképpen tisztségviselő, de párttestület tagja. Ugyanez a helyzet a megyei pártbizottsági tagokkal és a megyei pártvégrehajtó bizottsági tagokkal. Tehát ha párttestületi tagságot emlegetnénk, illetőleg vezető pártapparátusi funkciókat, akkor még segítene is a kutatásban valamit a benyújtott módosító törvényjavaslat, de ha azt a fogalmat használja, ami most szerepel abban, akkor az égvilágon semmilyen előrelépés nem történik felső szinten, hiszen a politikai bizottsági tagokról, KBtitkárokról nagyjából sok mindent tudni lehet, hogy milyen területen tevékenykedtek, azt is. Fel kell ütni a Ki kicsodát; meg kell nézni például Fejti Györgyöt a 2002es Ki kicsodában. Ebből megtudjuk azt , hogy 1987 és '89 között a Központi Bizottság titkára volt, zárójelbe téve: honvédelem, belügy, állambiztonság. Tehát semmiféle különleges titokról nincs szó, mindenki tudja, hogy 198788 között, nem véletlen, amit mondtam, ő volt az, aki ezt a területet pártszempontból irányította, természetesen a főtitkár nagyon szoros felügyelete mellett. Rögtön hozzá kell ehhez tenni azt, hogy nem véletlenül mondtam a '88 novemberi dátumot, tudniillik, 1988. november 22én született egy olyan központi bizottsági határo zat, amely megszüntette a Belügyminisztérium, beleértve a IIIas főcsoportfőnökséget, a Külügyminisztérium, a