Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 14 (198. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság eladója: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - NÉMETH SZILÁRD, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SIMON GÁBOR (MSZP):
100 Jó estét kívánok, kedv es képviselőtársaim! Mindannyiukat tisztelettel köszöntöm. Megkérem azon képviselőtársaimat, akik már nem vesznek részt az Országgyűlés munkájában, hogy konzultációjukat az üléstermen kívül folytassák. Tisztelt Országgyűlés! Most a foglalkoztatási bizottsá g állásfoglalásának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Megadom a szót Vargáné Kerékgyártó Ildikónak, a bizottság előadójának. VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottsá g eladója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslat jogharmonizációs célú módosítás. Tehát ennek a törvénymódosításnak a célja az európai uni ós szabályokhoz való igazítása a magyar szabályozásnak. Ugyan csak néhány paragrafusból áll, de nem jelentéktelen, sőt nagyon fontos irányelvről van szó. Olyan fogalmakat definiál, mint a tájékoztatás, a konzultáció, a bizalmas információk és a titoktartás i kötelezettség, amelyek eddig a munka törvénykönyvében nem kerültek meghatározásra. A direktíva célja tehát a szociális párbeszéd erősítése, a kölcsönös bizalom kialakítása a munka világában. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottsága tárgyalt a a törvénymódosítást, és az elmúlt héten megegyezés született. Tehát úgy került a tisztelt Ház elé, hogy az óévben teljes egység alakult ki. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság is megtárgyalta, és 12 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta, és a tisztelt Háznak megtárgyalásra javasolja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Németh Szilárdnak. NÉMETH SZILÁRD , a foglalkoztat ási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magunk részéről természetesen ezt az EUs irányelvet elfogadhatónak és megszavazhatónak tartjuk, azonban a bizottság ülés én azért került sor tízünk tartózkodására és ennek a kisebbségi véleménynek az elmondására, mert a törvénytervezet körülményei nem megfelelők voltak. Nem értettük pontosan, hogy miért ilyen későn kerül a bizottság és az Országgyűlés asztalára ez a törvényt ervezet, szinte egy hónappal a bevezetési határidő előtt kapta meg a bizottság. Ebben a nagy sietségben az OÉT munkajogi bizottsága sem tárgyalta még a parlament szakbizottsági üléséig ezt a tervezetet, holott tudtuk, hogy a szakszervezeteknek bizonyos kif ogásaik vannak a szakszervezeti tisztségviselők védelmével kapcsolatban. Ez akkor még nem volt a bizottság előtt ismert, hogy mi lesz ennek a munkajogi bizottsági ülésnek az eredménye. A harmadik ilyen összetevője pedig a tartózkodásunknak, hogy ha már ily en sokáig vártak ennek a jogharmonizációs anyagnak a kidolgozásával, ami tényleg szinte technikai jellegű, akkor akár a már lassan 60. módosítását megélő, még 1992ben megalkotott munka törvénykönyvét jó lett volna teljes egészében komplexen, egy új szelle mben a tisztelt Ház elé terjeszteni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselő felszólalásokra kerül sor, 88 perces időkeretben. Először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Simon Gábor képviselő úrnak, MSZP. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Eme késői órán szeretnék néhány felejthetetlen gondolattal hozzájárulni a munka törvénykönyve jogharmonizációs célú módosításához. Először is szeretném azt elmondani, hogy Magyarország immáron több mint fél éve tagja az Európai Uniónak, így a csatlakozási folyamatban elindított jogharmonizációs munka egy új szakaszba léphetett.
