Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 14 (198. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
101 Immáron az Európai Unió tagjaként tudjuk azokat a jogi teendőinke t elvégezni, ami tagállamként ránk nézve is kötelező. (19.50) A jelen módosítás is ezt a feladatot látja el, de szeretném jelezni, hogy tartalmát tekintve túlmutat a kötelező teendőkön, hiszen a három érdemi paragrafusbeli módosítás úgy változtatja meg a m unka törvénykönyvét, hogy talán picit bővebb lefedettséget is ad, mint ahogy azt a kötelező módosítás indokolná. Pontosítások vannak ebben a módosításban a tájékoztatás és a konzultáció terén, olyan pontosítások - képviselőtársaim már beszéltek erről , am elyek azokat a kötelezettségeket is magukban foglalják, amiket ehhez kapcsolódóan meg kell tenni. Mindezek kapcsán világossá teszi a szakszervezet, az üzemi tanács és az üzemi megbízott esetében is, hogy hogyan zajlik le a folyamatokban való részvétel módj a, milyen kérdésköröket érint, hogyan lehet a gyakorlati szabályokat pontosan értelmezni, milyen elvárások vannak a képviselettel szemben, hogyan és milyen módon fogalmazódnak meg azok a követelmények, amelyeket az érdemi tárgyaláshoz szükséges megtenni, v alamint a jogok megsértése esetén követendő eljárást is rögzíti a módosítás. Tudjuk - fontos is tudnunk , hogy a munkavállalók képviseletében a szakszervezetek és az üzemi tanácsok együttes jelenléte biztosítja a jogvédelmet és a jogbiztonságot a munkavállalók számára. A módosítás rendelkezik a titoktartási kötelezettségről is. Ez a mai versenyző világban azért fontos, mert a munkaadónak is megadja azt a biztonságot, amely az üzleti információk kezelésének a feltételeit teremti me g. Úgy gondolom, ez ma fontos biztonság a munkaadó számára. Összességében elmondható az, amit Vargáné Kerékgyártó Ildikó képviselő asszony úgy említett, hogy ez a módosítás a bizalom kialakításáért és a szociális párbeszéd erősítéséért egyaránt lépéseket t esz. Engedjék meg, hogy kiemeljek egy elemet. Fontosnak tartom, hogy az új, nem tipikus, a hagyományostól eltérő munkaformák - így a távmunka - fogalmához kapcsolódó elvárások is megjelennek a módosításban. Igaz, csak egy tételben, egy rövid megjegyzésben, mégis fontos, mert üzenet értékű. Üzenet értékű a feleknek, a munkaadónak és a munkavállalónak, és erősíti a távmunkavégzéshez kapcsolódó pozitív törekvéseket. Tisztelt Ház! Éppen ezért a magam és a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának a részér ől is általános vitára alkalmasnak tartom a módosítást, és támogatandónak ítélem. Remélem, hogy képviselőtársaim szemét nem homályosítja el az, hogy a patkó melyik oldalán ülnek, és mindkét oldalon egyaránt el tudjuk fogadni ezt a módosítást. Köszönöm szép en, elnök úr. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, Fidesz. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. A benyújtott törvényjavaslat valóban azt az irányelvet adaptá lja honi viszonyokra, amelyeket még 2002. március 11én tárgyalt meg az Európai Unió gazdasági és szociális bizottsága, valamint a régió bizottsága. Ebből is következik, hogy egy olyan szabályozást veszünk át a munka törvénykönyvébe, amely sokakat érint, s nemcsak a munkaadókat, hanem - sőt elsősorban - a munkavállalókat is. Különösen fontosnak tartom azt, amit maga az irányelv is leszögez, hogy mi ennek az irányelvnek a tulajdonképpeni célja. Az irányelvnek, illetve annak, ami a magyar munka törvénykönyvéb e átültetésre kerül, az a célja, hogy olyan jogilag szabályozott lehetőséget kapjanak a munkavállalók, hogy megfelelő információhoz jussanak, és konzultációt folytathassanak az őket érintő kérdésekben. Azért szükséges az európai uniós irányelv elfogadása - mondjam ki, maga az irányelv , mert bár már korábban megszületett a nemzeti és a közösségi jog, mégis akadtak olyan helyzetek, amikor a nemzeti vagy a közösségi jog nem érvényesült. Hazánkban is éppen elég példát tudnánk felsorolni arra, amikor a munkavá llaló úgy szembesült azzal, hogy megszűnik a
