Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (független): - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (független): - ELNÖK (Mandur László): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
926 támogatást se kapnak hozzá; ha ezeket a saját érdekükben meg tudják valósítani, mert szerintem az igény megvan, csak a bizalom nincs még meg saját magunk iránt vagy egymás iránt, ha ők saját maguk koordinálnák ezt a tevékenységet egykét fizetett alkalmazottal, sokkal gyorsabban előre tudnánk lépni, mert másutt ezek a szerveződések már megvalósulnak. Akkora árumennyiségigényre van szükség paprikából, görögdinnyéből, paradi csomból az idény egy jó részében, hogy mindenféle egyéb ráfordítás és támogatás nélkül, ha ezt megcsinálják, ez a leghatékonyabb piacvédelem, mert a magyar árunak így lesz hírneve. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra következi k Lezsák Sándor független képviselő. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon egyetértek Tóth Sándor képviselőtársammal, de ehhez mindenképpen a falugazdászhálózatot kellett volna megtartani, illetve megerősíteni, mert amikor a vidék n épességmegtartó képességéről beszélünk, és joggal, akkor a képességmegtartó népességről sem árt szólni, főleg azokról, akik valóban képesek arra, hogy a Tóth Sándor képviselőtársam által megfogalmazott igényeknek megfelelően képesek legyenek szervezkedni a nnak érdekében, hogy termékeiket rendezetten tudják piacra vinni. De ehhez, hangsúlyozom, nagyon nagy szükség lett volna a falugazdászhálózat fejlesztésére, nem pedig széttöretésére. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Kettőperces felszólalásra Ékes J ózsef független képviselő következik. ÉKES JÓZSEF (független) : Köszönöm, elnök úr. A Tóth Sándor képviselőtársam által elmondottakhoz talán annyit, és itt jönnék vissza ahhoz, amit a tízperces hozzászólásomban is elmondtam: a fizetési morál kérdése. Olyan típusú szövetkezések kialakítása, hogy termelés, értékesítés együttesen, ami Ausztriában is és más - fogalmazzunk úgy - uniós tagországban is működik. Nem véletlenül hoztam föl a napraforgót, a 4200 tonna eltűnt napraforgó kérdését, ahol maffiamódszerekkel csinálták ezt. A legnagyobb probléma a magyar rendszerben ott sejlik és ott rejlik, hogy a termelő és a fogyasztó közé beékelődik kéthárom értékesítési rendszer, ez ugyanígy visszafelé is. Nem lenne törvényszerű, hogy ha bemegyünk egy áruházba, megvesszü k a sárgarépát, mondjuk, egy hétre valót vagy két hétre valót, és holnapután, ha megnézzük azt a sárgarépát, akkor összeesett, beesett, mert tartósítószerrel van tele maga az állaga is. Tehát ezt kellene Magyarországon elsődlegesen úgy megfogalmazni, olyan támogatási rendszert kialakítani, hogy ezek a szövetkezési formák, termelői és értékesítési szövetkezési formák minél gyorsabban tudjanak kialakulni. Ebben legyenek partnerek a gazdák, a termelők, mert akkor nem úgy kerül az alma a piacra, hogy léalmaáron megvásárolják, és utána 135 forintért adják, és több százszoros haszonnal dolgoznak! Erre kellene pontosan a törvénykezésnek is olyan hatással lenni, és olyan programot megfogalmazni, hogy a rendszer minél gyorsabban ki tudjon alakulni, és ezzel lehet biz tonságot nyújtani a gazdáknak, a kistelepüléseknek és a vidéknek is, a magyarországi ellátórendszernek is. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Karakas János szocialista párti képviselő, tízperces időkeretben. KARAKAS JÁNOS (MSZ P) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosítása kapcsán többször és többen vetették fel, hogy inkább egy új törvényt kellene alkotni, mert szinte minden paragrafusába új belefogalmazások történtek. Fölteszem a nagy k érdést, lehete? '97ben többen voltunk képviselők ebben a Házban, és most azt mondom, hogy abban az időszakban jó volt agráros képviselőnek lenni. Miért? A pártok, a szakma, az érdekképviseletek között volt egy
