Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
925 Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Pap J ánosnak, a Fidesz képviselőjének. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Odamennék ahhoz a részhez - gyakorlatilag tudok kapcsolódni az előttem megszólalókhoz , amelyikben a vidék lakosságmegtartó képességéről, a versen yképes gazdálkodásról, a szerkezetváltásról, az agrárkörnyezetgazdálkodásról volt szó. Ezek közül az agrárkörnyezetgazdálkodásról beszéltem, de a többiről nem. Ami igazából probléma, képviselőtársaim, az, hogy mit értünk szerkezetváltás alatt, vetésszerk ezetváltás alatt, növényi sorrenden, vagy mire gondolunk a szerkezetváltásnál. Tisztelt képviselőtársaim, amikor önök azt mondják, hogy még mindig többet exportálunk, mint amennyit importálunk, ebben önöknek valóban igazuk van, csak szeretném valamire föl hívni az önök figyelmét, és amikor a szerkezetváltásról beszélnek, akkor egy ötletet tudok mondani; az lenne a jó, ha ezt önök mondták volna, hogy a szerkezetváltás alatt ezt kell érteni. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb már tettem rá utalást, hogy a mezőgazdaság nem működik az árutermelés logikáján. Ha a mezőgazdaságot és az egész agrártermelést az árutermelés logikáján akarjuk fölépíteni, akkor abba a csapdába kerülünk, amiben most vagyunk. A magyar mezőgazdaság és a mezőgazdaság nem arról szól, h ogy búzát adunk el, sertést adunk el, a magyar mezőgazdaságnak arról kellene szólni, hogy a rendszer úgy épül egymásra, hogy: talaj, növény, állat, feldolgozóipar. Igen tisztelt képviselőtársaim, amíg mi ezt nem oldjuk meg a szerkezetváltás égisze alatt, a mikor a vidék megtartóképességét akarjuk növelni, és amikor azt akarjuk, hogy a mezőgazdaságból többen éljenek meg, akkor azt kell elérni, és ennek a törvényjavaslatnak erre utalni kellene, hogy erre gondole, amikor szerkezetváltásról beszél, vagy sem. Le het erre is gondolni, és lehet másra is; és akkor a piaci ingadozásokat, képviselőtársaim, ki lehet védeni. Az, amit élelmiszerként földolgoztunk, ami be van csomagolva, le van szárítva, be van töltve, le van fagyasztva, a piac ingadozhat, ahogy akar - az embereknek élelmiszer kell. Nincs előírva és nem kötelező, hogy azt az élelmiszert, amit ma elfogyasztunk, az EUból vagy EUn kívüli országból kell behozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ; amíg kiváló minőségben é s mennyiségben meg tudjuk termelni, addig igenis hazai terméket fogyasszunk. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Tóth Sándornak, a Szocialista Párt képviselőjének. T ÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! azt hiszem, hogy a leggyorsabban és a leghatékonyabban a szervezettség területén tudnánk előrelépni, és ez még nem is kerülne olyan túl sok pénzbe. (12.30) Például ha a Gyulai Húskombiná ttal meg tudnánk szervezni azt az integrációt, amelynek eredményeként nagy súlyú sertéssel el tudjuk látni, mert ezt más nem nagyon tudja csinálni, és ennek megvannak a hagyományai, történelmi hagyományai, akkor ez bizony hosszú távon piacképes lesz. Vagy a zöldségfronton - tudják, mi folyik most a zöldségfronton? Mindenféle vándorkereskedők, ilyenolyan viszontkereskedők járnak körbekörbe, és tesznek ajánlatokat a termelőnek, aztán vagy fizet, vagy nem fizet, és rontja még a hírnevünket is, mert bizony, h a nagy a piaci igény, akkor a rossz minőségű árut is megveszi, és tönkreteszi a magyar termelő hírnevét azáltal, mert nem ő a felelős, nem a termelő. Ha a termelőktől saját maguktól a paprikára, a görögdinnyére, a paradicsomra össze tudnának állni, és a ke reskedelmi haszon is náluk maradna, ezt akkor is meg kell hogy tegyék, ha egy fillér
