Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
923 Tisztelt Ház! Az eddigi vitában is elhangzott és alapkérdés volt, hogy mi végre fejlesszük az agrárgazdaságot, ha nem tudjuk eladni a termékeinket. Nem tudjuk eladni hazai termékeinket az uniós országok agrártermékeinek magyarországi térhódításai miatt és az agrárirányítás bizonytalansága, tévedései és mulasztásai miatt, de nem tudjuk eladni a hazai termékeket külföldön sem. Az uniós országok agrártermékeinek térhódítása egyértelműen az agrártámogatások miatti versenyelőnyükből fakad. Itt is elhangzott a vita kezdetén, hogy piacelemzők szerint az itthon elfogyasztott sertéshús negyede uniós, elsősorban Hollandiában tenyésztett sertés, és az év elején időről időre olcsó lengyel és szlovák importtej árasztotta el a bevásárlóközpontok pultjait. (12.20) Folyt athatnám tovább a terméklistát. Versenyhátrányunk oka köztudott: részben olyan kedvezőtlen feltételekkel csatlakoztunk az Unióhoz, hogy még hét évig alacsonyabb támogatást kapunk a korábbi uniós tagállamokhoz viszonyítva, részben az agrárirányítás nehezíti a hazai gazdálkodást, amelyik mindmáig nem utalta ki minden gazdának azt a támogatást, amit az újonnan csatlakozó országok közül a cseh, lengyel, szlovák vagy szlovén termelők már régen megkaptak. Ilyen súlyos kormányzati fegyelmezetlenségből, mulasztásbó l fakadó hátrány elkerülhetetlenül tükröződik az agrárgazdaság eredményeiben. Kormányzati mulasztás miatt nem tudott értékesíteni az ország legalább félmillió tonna búzát, hallottuk több helyen is. Portugáliában például rossz volt a termés, sőt éppen a mag yarországi intervenciós tartalékból szerették volna fedezni a hiányukat. A hazai intervenciós felvásárlás vontatottsága és szervezetlensége miatt azonban meghiúsult ez a szándékuk, és a kormányzati fegyelmezetlenség, mulasztás, tévedés árát a termelők fize tik meg. A törvényhozóknak mindig gondoskodni kell a gazdálkodók számára egy olyan lehetőségről, amelyik biztosítja számukra a továbbélést egy velük szemben tehetetlen vagy éppen alkalmatlan szakhatóság esetén is. Az agrárgazdaság esetében ez a menekülési lehetőség az élelmiszeripar megerősítése. Ez is egy nagy felvevőpiac, és vásárlásaik révén kormányzati bizonytalanság, tétovaság, tehetetlenség esetén sem kerülnének annyira kilátástalan helyzetbe a gazdák, mint amilyen helyzetben ma vannak. Sajnos, szinte évről évre bezár egy konzervgyár, sörgyár, cukorgyár, folytathatnám a sort, és a szűkülő eladási lehetőségek miatt kialakuló késedelmes fizetések - szó volt erről is itt - és nyomott felvásárlási árak folytán itt is a gazdák, a gazdálkodó családok húzzák a rövidebbet. A javasolt törvény csak akkor lehet sikeres a jövőben, ha például a kormányzat megkülönböztetett figyelemben részesíti az élelmiszeripar helyzetét vagy általában a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak sorsát. Lehetősé g szerint úgy kellene irányítani az agrártermelés piaci kapcsolatait, hogy zömében itthon dolgozhassuk fel mezőgazdasági termékeinket, itthon teremthessünk vagy őrizhessünk meg ezáltal is munkahelyeket. Módosító indítványom ezt a célt szolgálja. Nagyon kér em a tisztelt kormánypárti képviselőket, hogy fontolják meg majd a javaslatomat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Gőgös Zoltánnak, a Szociali sta Párt képviselőjének. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Többször elhangzott már a Házban a piacvédelmünk és az importproblémáink, erre szeretnék röviden reagálni. Mielőtt itt bárki is tragikus helyzetről beszélne, azért azt el kell mondanu nk, hogy a korábbi 3 százalékról 6 százalékra nőtt az importunk, tehát azért ez még európai méretekben nem egy tragikus szám. Természetesen örültünk volna neki, ha ez nem következik be, de azért hadd mondjam el röviden, hogy ezt én meg a szakma hogyan látj a.
