Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
920 agrárgazdálkodással, tájvédelemmel, agrárkörnyezetvédelemmel foglalkozóknak tenni a következő időszakban, akkor lehet úgy átcsoportosítani, hogy meg tudjuk ezeket is előzni. Nagyon jó példát mondott, ma biomasszaégetéssel több százezer tonna fát égetü nk el. Itt jön, amit Gőgös Zoltán is mondott, hogy igenis olyan termékskálát is fel kell tudni mutatni, ami a biomasszaégetésben kiváltja az erdőirtásból adódó erőművi biomasszaégetés jelenlegi állapotát. Mert az nem oldható meg hosszú távon. Ezt igenis csak egy hosszú távú stratégiával és hozzá igazított törvényekkel lehet olybá alakítani, hogy valóban az agrárkörnyezetvédelem, a természetvédelem, benne maga a tájgazdálkodás is helyre tudjon állni, hiszen azokon a területeken, ahol a termőföldet kis erd ősáv védte, ma már mind eltűntek, és ezeket mind helyre kellene hoznunk. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Kárpáti Zsuzsa, a Szocialista Párt képviselője. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : K öszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt férfi képviselőtársaim, akik ma az agráriumról vitatkozunk, engedjék meg, hogy az agrárkörnyezetvédelemmel kapcsolatosan az anyák és a nők aggodalmával én is hozzászóljak. Hiszen az agrárkörnyezetvédelem hatalmas nagy téma. Ezen belül van azonban egy nagyon picike kis szelet, ami továbbmutat az agráriumon és az agrárpolitikán, nevezetesen az, hogy a Föld szennyezettsége milyen, és abból a táplálékláncon keresztül mennyi vegyszer, mennyi szennyező anyag jut be az e mberi szervezetbe, ez már túlmutat pusztán az agrárgazdálkodáson, ez már összefüggésben a népegészségüggyel; azzal a népegészségügyi programmal, amelyet négypárti konszenzussal fogadtunk el ebben a parlamentben, és gyermekeink, unokáink és saját egészségi állapotunkra is kihatással van. Ezért nagyon örülök annak, hogy a mai napon az agrárkörnyezetvédelem ügye e törvényjavaslat kapcsán ennyiszer megemlítésre került. Arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy még ha nyolcszor is szerepel a preambulumban e z a szó, azzal a gondossággal próbálják meg ezt figyelni, és azzal az aggódással, hogy itt tulajdonképpen a gyermekeink jövőjéről is szó van, az egészséges élelmiszerről, az élelmiszerbiztonságról és mindarról, amiről már Ékes képviselőtársam is beszélt, hogy az olcsó, minőségében nem megfelelő élelmiszerek ne öntsék el a mi piacainkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Pap Jánosnak, a Fidesz képviselőjének. DR . PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem az a baj, képviselő asszony, hogy a preambulumban annyiszor szerepel, ezt elmondtuk, hanem az a baj, és erre Kis Zoltán jól világított rá, hogy magában a törvényjavaslatban nem sz erepel annyiszor. Ez a törvénynek a lelke, hiszen az előterjesztő is így gondolta. És ha ez valóban a lelke, akkor testet is adjunk neki, és a teste úgy képződött volna, ha a törvényjavaslatban ez szerepel. (12.10) Tisztelt képviselőtársaim, de nem ez az é n gondom. Az én gondom a következő, amit hosszú évek óta - már akkor is, amikor még a parlamentben sem voltam - hirdetek, és most is mondom. Tételezzük fel, hogy a termelők által beadott pályázatok nem felelnek meg annak a követelménynek, hogy extenzív kör ülmények között gazdálkodnak. Tisztelt képviselőtársaim, aki valamennyire is ért a mezőgazdasághoz, a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez, az nagyon jól tudja, hogy intenzívből visszamenni extenzívbe sokkal, de sokkal könnyebb, mint extenzívből me nni az intenzívbe. Amikor tehát azt mondjuk, hogy nem arra adták be, akkor ezt egy félórás tárgyalás és
