Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP):
897 Mert ha azt mondtuk, hogy az egyes időszakok versenyképességét a belső fogyasztás és az export együttes aránya tette a vidék számára kellemessé, akkor azt kell mondani, hogy a jövőt illetően is ez az együttes kell hogy az agrárfejlesztés központjában álljon. Az agrárfókuszban a lakosság élelmiszerrel való ellátása, valamint az export, illetve, és ezt nagyon fontos hangsúlyozni, a biztonságos élelmiszerek megtermelése és a lakosság életminőségéne k javítása kell hogy előtérbe kerüljön, az Európai Unió és a világ fejlett országainak példája. De úgy is mondhatnám, hogy volt ilyen időszak, az 1970es évek közepétől a '90es évekig Magyarországot a kulturált vidék és agrárium országaként emlegették és emlegetik még ma is az irodalomban. Igyekszem erre majd még visszahivatkozni egykét gondolatban. Természetesen nem lehet olyan az agrárium, amely a táj- és a környezetgazdálkodást nem veszi figyelembe, amely nem gondolkodik arról, hogy vízkészleteinkkel m iként gazdálkodjunk, amely nem gondolkodik arról, hogy Magyarországon az országról alkotott kultúrkép kialakítása mindenki számára a vidékből indul, és emellett nézi a nagyvárosokat. Nem lehet úgy elmenni Budapest és Debrecen között, hogy ne nézzünk jobbra vagy balra, és ne lássuk azt, hogy a két csodálatos várost milyen vidék, milyen környezet köti össze. Azt hiszem, nekünk éppen ezekben a törvényekben arra kell törekedni, hogy a vidék legyen az, amelyből kiindulhat a továbbfejlesztés, ezért nagyon fontos az, és mindegy, hogy ki fogalmazza meg, hogy a faluval foglalkozzunk, a falutól fölfelé és a kistérségekkel. Aki ezt meg tudja fogalmazni, hogy mi egy kistérség igénye, az meg tudja az ország igényét fogalmazni. Vallom és hiszem ezt, mert ott tudjuk megtar tani az embereket. De ha nem az ottani igényekből indulunk ki, akkor gyakorlatilag az egyes fejlesztési terveink, amelyek a jövőre szólnak, amelyek 2007től indulnának, megítélésem szerint igen komoly gondokat vetnének fel. Ezért kell olyan agrártörvényt m eghozni, amely az európai uniós csatlakozásunkat követően az uniós agrártörvényekhez igazodva hasznosítja mindazt, amit eddig megtettünk, és természetesen épít arra, amit 1997ben, az akkori időszakban agrártörvényként létrehoztunk. Tudom, a személyes megs zólalástól valahogy mindig visszakozni kell, de nagyon büszkén vallom azt, hogy amikor ezt a törvényt készítettük, ennek volt egy olyan alfejezete, hogy a műszaki fejlesztés és az agrárium, és ennek a bizottságnak az elnöke lehettem. Akkor még véletlenül s em gondolkodtam azon, hogy a politikai iránnyal valamit teszek, de nagyon fontos volt arról beszélni '97ben, hogy fogalmazzuk meg, milyen lesz az agrárium, és ezt törvényekkel igyekezzünk bebiztosítani. Ezért ma, 2005ben arra a kérdésre kell választ adni , és Horváth képviselőtársammal egyetértve, de vitatkozva is, hogy merre megy a világ. Először ezt kell látnunk és azt, hogy ebben a világban merre kell hogy menjen Európa. Európának legalább akkora gondja ez, mint nekünk, ő sem tudja. Sokat beszélgetünk a rról, hogy mi lesz gyakorlatilag a cukorrépatermelőkkel, ha nem tudjuk kivédeni azt, hogy a svédek által bejelentett cukorvédelem nem is fontos, mert nádból olcsóbb lesz, és sorolhatnám a példákat. Tehát nekünk azt kell néznünk, hogy Európa mit bír ki, ho gyan tud Magyarország ebbe belekapcsolódni, és mindenképpen együtt kell, és talán ez az én vitám sok esetben, a hatékonyság és a kisgazdaság, e kettő kapcsolata nem kizárható. Tudom, nagyon fura visszahivatkozni: egy olyan időszakban voltam termelésben egy 10 ezer hektáros gazdaságban, ahol 2500 családi gazdaságot tudtunk integrálni, mégpedig igen magas szinten. Nagyon büszkén mondom azt, hogy abban az időszakban, '7475ről beszélek, egy hold háztájin 74 ezer forintot tudtunk előállítani, annyi volt egy Zs iguli ára. Szeretném azt mondani képviselő kollégáimnak, volt Magyarországnak egy időszaka, amikor a hatékonyság és a méret, a kis méret együtt tudott lenni. Azt gondolom, ha a jövőt akarjuk megfogalmazni, akkor azt kell mondani, hogy vannak területek, aho l a hatékonyságot a méret határozza meg, és a méret irányába kell menni. Természetesen az integráció szót nem tudom kifelejteni belőle. Teljesen más, amikor öt gazdálkodó összefog azért, hogy egy kombájnt megvegyen, mert hamarabb amortizálódik, újból a jót tudja megvásárolni. Ezért amikor beszélgetünk, vitatkozunk, elismerve kinekkinek a hovatartozását, úgy érzem, a családi gazdaságok is akkor lehetnek hatékonyak, ha valamit megfelelő méretben készítenek el.
